Szuhoj Szu-30MKI Flanker-C
1:48, MHM
Pintér György - Múzeumi krimik
A címben szereplő kérdőjel nem melléütés eredménye, hanem a típussal kapcsolatos anomáliáké, legalábbis részemről.
Az eredeti Su-27-est a 70-es évek közepén kezdték kifejleszteni, és 1977 május 20-án szállt fel először. A fejlesztés elhúzódott, így a gyártás 1980-81-ben kezdődött és 1984-ben lépett szolgálatba. A Su-27 kifejezetten vadászrepülőnek készült. Az alaptípus továbbfejlesztett változata a Su-27UB tandem kétüléses kiképző és az ebből kifejlesztett kétüléses többcélú, teljesen harcképes Su-27PU (jelenleg Su-30) cikkem témája.
Szerintem a Su-27-es az egyik olyan repülő, amit minden repülős témával foglalkozó makettező előbb, vagy utóbb megépít. Így voltam ezzel én is, amikor beszereztem az Academy Su-27-esét. Amikor kész lettem vele nem gondoltam arra, hogy még egy típust készítsek ebből a gépcsaládból. Ezt a festési variációk nem túl széles skálája miatt gondoltam. Aztán a Suhoj tervező iroda elkezdte széles körben exportálni a Su-30-as típusokat, és egyre több festési variáció jelent meg, szakítva a hagyományos kékes árnyalatokkal. Amikor először találkoztam ezzel a világos szürke, sötét szürke, fehér terepmintával, elhatároztam, hogy egy ilyen Suhojt még megépítek. Teljesen véletlenül akadtam a cserebere rovatban egy MHM (Trumpeter elődje) Su-30 MKI makettre, amit gyorsan meg is vettem és beszereztem hozzá egy Neomega kabint, Aires hajtómű kiömlőket és a Begemot Su-27 family matrica szettjét.
Innentől indult a kálvária, ami a kérdőjelet eredményezte, ugyan is MKI típusjelzéssel többféle kialakítású Su-30-ast találtam. A dobozban természetesen nem az a típusú volt mint az általam kiszemelt gép, a leg szembe tűnőbb különbség a légi utántöltő hiánya és az infra érzékelő pozíciója volt. Sebaj majd korrigálom, ragaszkodva a festésmintához.
A makett alkatrészeit átnézve rögtön feltűnt az Academy Su-27UB-val való azonosság. Sajnos csak a kialakításban másolták le a koreai gyártót, a minőségben meg sem közelítették azt. A gép teljes felülete érdes volt, öntési hibákkal tarkítva, ezért az egészet át kellet csiszolni. A szárny végeknél nem csak a panel vonalak tűntek el hanem a szárny sarkai is! Mivel az összes alkatrész félre lett öntve és tele volt kilökő tüske nyomokkal, ezért nem volt olyan eleme a makettnek melyet ne kellett volna kijavítani. A pozitívum, hogy nem voltak beszívódás a felületeken.
A Neomega kabin építésével kezdtem, amit szó szerint bele kellett faragni a helyére, a hud és a visszapillantók maradék Reheat Modells maratásból vannak. Ez után össze állítottam az Aires hajtóműveket, a futómű aknákat bekábeleztem. A törzs úgy el volt vetemedve, hogy két lépésbe tudtam csak összeragasztani egy halom szorító felhasználásával. Ráadásul a szárny kilépő élétől hátrafelé vagy másfél millimétert kellett lereszelni az illeszkedő felületből. A szárny kilépő élét és a vízszintes vezérsíkokat marógéppel kellett elvékonyítani, olyan vastagok voltak. A hajtómű beömlő belső rácsát egy konyhai fém szűrőből pótoltam. Az orrkúpot a kínaiak megmagyarázhatatlan okból ovális keresztmetszetűre tervezték, átmenetet képezve a Su-30 és a Su-34 orr kiképzése között, ráadásul ez a keresztmetszet fojtatódott a a törzs elejénél is. A problémát elég drasztikusan orvosoltam, satuba összébb nyomtam az orrkúpot közelítve a kör keresztmetszethez, majd egy merevítő beragasztásával sikerült megtartani a köralakot. Ugyan így jártam el a törzs elejével. Az orrkúp felhelyezése után elkészítettem a légi utántöltő csövet egy gömbmaró és egy 1/72-es futómű alkatrész segítségével. A következő meglepetés akkor ért, amikor bele próbáltam a törzsbe az Aires hajtómű kiömlőit. Különböző méretűek voltak! Odapróbáltam a gyári darabot és üröm az örömben az se passzolt a helyére. Szerencsére elég puha anyagból öntötték az alkatrészeket, így többé kevésbé sikerült összébb nyomkodnom a hajtómű gondolát.
Amikor azt hittem, hogy több probléma már nem történhet, kezembe akadt a kabintető , ami elég vastagra sikeredett. Az első plexi felhelyezésekor ért a következő sokk, olyan vastag volt az anyaga, hogy közel 1 mm-el emelkedett ki az éle, megtörve az átmenetet a törzs és a plexi között, mintha nem is ehhez a géphez gyártották volna.
Ekkor komolyan úgy éreztem, hogy ez a makett kimondottan engem szívat! A hibát először csiszoló papírral, majd reszelővel és végül marógéppel tudtam kijavítani, ügyelve arra, hogy ne nagyon karcoljam össze az átlátszó felületet. Közbe folyamatosan próbálgattam a helyére és mikor úgy éreztem jobb már nem lesz gyorsan felragasztottam pillanatragasz- tóval. Sajnos túl gyors voltam és elfelejtettem az infra érzékelőt átbuherálni középről jobb oldalra, bár amúgy is elment tőle a kedvem.
Innentől kezdve a festésre koncentráltam. Először a hajtómű burkolatát festettem le ecsettel. Alapszínnek Testors gunmetal-t használtam, később ezt szárazecseteltem Revell sötétbarnával és alumínium színekkel. Maszkolás után lefújtam az orrkúpot és a többi sötétszürke (Gunze H-68) részt. Ez után következett az alapszín világos szürkéskék, ezt Gunze H-67 és H-338 színekből kevertem ki. Száradás után tábla gyurmából vékony kukacokat hengereltem és ezekkel maszkoltam a foltokat. Először a fehér színt (Gunza H-11) vittem fől a felületre, utána a középszürkét (Gunze H-317). Amíg száradt a gép, össze állítottam a futóműveket, ónhuzallal pótoltam a kábeleket, majd lefújtam világosszürkével, az akna fedeleket belülről pirossal.
A következő fázis a matricázás volt. Előtte fényes lakkal lefújtam az egész gép felületét, majd felhelyeztem a Begemot szuper minőségű jelzéseit Mr. Hobby matricalágyító segédletével. Száradás után grafit porral koszoltam a felületet és lefújtam fényes lakkal, utána matt lakkal.
Végül a helyére ragasztottam a futóműveket és minimális fegyverzetként, maradék Academy rakétákat. Eltávolítottam a maszkoló szalagokat és ezzel késznek tekintettem a repülőt.
Összefoglalva, az építés elég izzasztó volt a makett csapni való minősége miatt, de vissza gondolva pont ezen nehézségek tették élvezetessé a munkát. Szerintem egy csapni való készletből sokkal nagyobb kihívás egy szép makettet összehozni.
Az eredeti Su-27-est a 70-es évek közepén kezdték kifejleszteni, és 1977 május 20-án szállt fel először. A fejlesztés elhúzódott, így a gyártás 1980-81-ben kezdődött és 1984-ben lépett szolgálatba. A Su-27 kifejezetten vadászrepülőnek készült. Az alaptípus továbbfejlesztett változata a Su-27UB tandem kétüléses kiképző és az ebből kifejlesztett kétüléses többcélú, teljesen harcképes Su-27PU (jelenleg Su-30) cikkem témája.
Szerintem a Su-27-es az egyik olyan repülő, amit minden repülős témával foglalkozó makettező előbb, vagy utóbb megépít. Így voltam ezzel én is, amikor beszereztem az Academy Su-27-esét. Amikor kész lettem vele nem gondoltam arra, hogy még egy típust készítsek ebből a gépcsaládból. Ezt a festési variációk nem túl széles skálája miatt gondoltam. Aztán a Suhoj tervező iroda elkezdte széles körben exportálni a Su-30-as típusokat, és egyre több festési variáció jelent meg, szakítva a hagyományos kékes árnyalatokkal. Amikor először találkoztam ezzel a világos szürke, sötét szürke, fehér terepmintával, elhatároztam, hogy egy ilyen Suhojt még megépítek. Teljesen véletlenül akadtam a cserebere rovatban egy MHM (Trumpeter elődje) Su-30 MKI makettre, amit gyorsan meg is vettem és beszereztem hozzá egy Neomega kabint, Aires hajtómű kiömlőket és a Begemot Su-27 family matrica szettjét.
Innentől indult a kálvária, ami a kérdőjelet eredményezte, ugyan is MKI típusjelzéssel többféle kialakítású Su-30-ast találtam. A dobozban természetesen nem az a típusú volt mint az általam kiszemelt gép, a leg szembe tűnőbb különbség a légi utántöltő hiánya és az infra érzékelő pozíciója volt. Sebaj majd korrigálom, ragaszkodva a festésmintához.
A makett alkatrészeit átnézve rögtön feltűnt az Academy Su-27UB-val való azonosság. Sajnos csak a kialakításban másolták le a koreai gyártót, a minőségben meg sem közelítették azt. A gép teljes felülete érdes volt, öntési hibákkal tarkítva, ezért az egészet át kellet csiszolni. A szárny végeknél nem csak a panel vonalak tűntek el hanem a szárny sarkai is! Mivel az összes alkatrész félre lett öntve és tele volt kilökő tüske nyomokkal, ezért nem volt olyan eleme a makettnek melyet ne kellett volna kijavítani. A pozitívum, hogy nem voltak beszívódás a felületeken.
A Neomega kabin építésével kezdtem, amit szó szerint bele kellett faragni a helyére, a hud és a visszapillantók maradék Reheat Modells maratásból vannak. Ez után össze állítottam az Aires hajtóműveket, a futómű aknákat bekábeleztem. A törzs úgy el volt vetemedve, hogy két lépésbe tudtam csak összeragasztani egy halom szorító felhasználásával. Ráadásul a szárny kilépő élétől hátrafelé vagy másfél millimétert kellett lereszelni az illeszkedő felületből. A szárny kilépő élét és a vízszintes vezérsíkokat marógéppel kellett elvékonyítani, olyan vastagok voltak. A hajtómű beömlő belső rácsát egy konyhai fém szűrőből pótoltam. Az orrkúpot a kínaiak megmagyarázhatatlan okból ovális keresztmetszetűre tervezték, átmenetet képezve a Su-30 és a Su-34 orr kiképzése között, ráadásul ez a keresztmetszet fojtatódott a a törzs elejénél is. A problémát elég drasztikusan orvosoltam, satuba összébb nyomtam az orrkúpot közelítve a kör keresztmetszethez, majd egy merevítő beragasztásával sikerült megtartani a köralakot. Ugyan így jártam el a törzs elejével. Az orrkúp felhelyezése után elkészítettem a légi utántöltő csövet egy gömbmaró és egy 1/72-es futómű alkatrész segítségével. A következő meglepetés akkor ért, amikor bele próbáltam a törzsbe az Aires hajtómű kiömlőit. Különböző méretűek voltak! Odapróbáltam a gyári darabot és üröm az örömben az se passzolt a helyére. Szerencsére elég puha anyagból öntötték az alkatrészeket, így többé kevésbé sikerült összébb nyomkodnom a hajtómű gondolát.
Amikor azt hittem, hogy több probléma már nem történhet, kezembe akadt a kabintető , ami elég vastagra sikeredett. Az első plexi felhelyezésekor ért a következő sokk, olyan vastag volt az anyaga, hogy közel 1 mm-el emelkedett ki az éle, megtörve az átmenetet a törzs és a plexi között, mintha nem is ehhez a géphez gyártották volna.
Ekkor komolyan úgy éreztem, hogy ez a makett kimondottan engem szívat! A hibát először csiszoló papírral, majd reszelővel és végül marógéppel tudtam kijavítani, ügyelve arra, hogy ne nagyon karcoljam össze az átlátszó felületet. Közbe folyamatosan próbálgattam a helyére és mikor úgy éreztem jobb már nem lesz gyorsan felragasztottam pillanatragasz- tóval. Sajnos túl gyors voltam és elfelejtettem az infra érzékelőt átbuherálni középről jobb oldalra, bár amúgy is elment tőle a kedvem.
Innentől kezdve a festésre koncentráltam. Először a hajtómű burkolatát festettem le ecsettel. Alapszínnek Testors gunmetal-t használtam, később ezt szárazecseteltem Revell sötétbarnával és alumínium színekkel. Maszkolás után lefújtam az orrkúpot és a többi sötétszürke (Gunze H-68) részt. Ez után következett az alapszín világos szürkéskék, ezt Gunze H-67 és H-338 színekből kevertem ki. Száradás után tábla gyurmából vékony kukacokat hengereltem és ezekkel maszkoltam a foltokat. Először a fehér színt (Gunza H-11) vittem fől a felületre, utána a középszürkét (Gunze H-317). Amíg száradt a gép, össze állítottam a futóműveket, ónhuzallal pótoltam a kábeleket, majd lefújtam világosszürkével, az akna fedeleket belülről pirossal.
A következő fázis a matricázás volt. Előtte fényes lakkal lefújtam az egész gép felületét, majd felhelyeztem a Begemot szuper minőségű jelzéseit Mr. Hobby matricalágyító segédletével. Száradás után grafit porral koszoltam a felületet és lefújtam fényes lakkal, utána matt lakkal.
Végül a helyére ragasztottam a futóműveket és minimális fegyverzetként, maradék Academy rakétákat. Eltávolítottam a maszkoló szalagokat és ezzel késznek tekintettem a repülőt.
Összefoglalva, az építés elég izzasztó volt a makett csapni való minősége miatt, de vissza gondolva pont ezen nehézségek tették élvezetessé a munkát. Szerintem egy csapni való készletből sokkal nagyobb kihívás egy szép makettet összehozni.
|
|
DSCF6256
|
|
|
DSCF6259
|
|
|
DSCF6261
|
|
|
DSCF6266
|
|
|
DSCF6268
|
|
|
DSCF6425
|
|
|
DSCF6493
|
|
|
DSCF6495
|
|
|
DSCF6496
|
|
|
DSCF6535
|
|
|
DSCF6532
|
|
|
DSCF6539
|
|
|
DSCF6542
|
|
|
DSCF6541
|
2011.12.07.
Utolsó módosítás: 2011.12.13.
Utolsó módosítás: 2011.12.13.