Érdekes, a modern sugárhajtású katonai repülőgépek között valahogy kiemelt figyelmet kapnak tőlem a vadászbombázók. Nagyok is, kétülésesek is, mégis tetszenek, lényegében kivétel nélkül. Ez a típus kiemelkedik közülük, főként az alakjával teljesen megfogott: ez a Szu-34. Emlékszem, hogy mikor először megláttam akkor még Szu-27IB, illetve Szu-32FN néven, el sem hittem, annyira szép repülőnek találtam.
A típus története, és különösen a jelzésrendszere oroszosan kaotikus. A projekt a Szuhoj tervezőirodában valamikor a 80-as években indult T-10V kódnéven. A cél egy olyan gép kialakítása volt, amely egyesíti a Szu-27-es manőverezőképességét a nagy hatótávolsággal és a jelentős fegyverzet-kapacitással.
A prototípus 1990. április 13-án Anatolij Ivanovval hajtotta végre első felszállását. Az első nyilvános fotó egy 1990 augusztusában megjelent TASSZ-fénykép volt egy repülőgépről, amely próbafelhúzást hajtott végre a Tbiliszi repülőgép-hordozó fölött. Ez alapján a nyugati hírszerzés tévesen sorolta be tengerészetinek, és Szu-27KU-nak nevezte el az új altípust. Az új, jellegzetes orr-résszel ellátott, a Szu-27UB-ből átalakított, de akkor még a korábbi Szu-27-esek főfutóját megtartó repülőgép a Szu-27IB (isztrebityel-bombardirovsik, vadászbombázó) prototípusa volt, amit 1992-ben a MosAeroshow (későbbi „MAKS Airshow”) kiállításon mutattak be a nyilvánosságnak.
A következő prototípus és az első előszériás repülőgép, a T10V-2, 1993. december 18-án repült először. A Szu-24-eseket gyártó novoszibirszki gyárban épített repülőgép láthatóan eltért az eredeti prototípustól: módosított függőleges vezérsíkokkal, a jelentősen nagyobb tömeghez átalakított iker tandem főfutóval, és hosszabb faroknyúlvánnyal rendelkezett, amelyben egy APU kapott helyet a nagyméretű pilótafülke súlyának kiegyensúlyozása érdekében.
Az első gyártási szériának megfelelően kialakított repülőgép 1994. december 28-án hajtotta végre első repülését. Annyira eltért a korábbi verzióktól, hogy átnevezték Szu-34-re. A kaotikus nevezéktanra jellemzően azonban az 1995-ös párizsi légibemutatón is reklámozott repülőgép ott a Szu-32FN jelölést kapta, jelezve a repülőgép potenciális szerepét a orosz haditengerészet (szárazföldi telepítésű) repülőgépeként. Ám a Szuhoj a típust Szu-32MF (Mnogo funkcionalnij, „többfunkciós”) néven is népszerűsítette. Mindegy hogy milyen néven nevezik, nekem kelleni fog!
A típus 1:48-as makettjének 2016-os megjelenése (Hobby Boss) végre azt jelentette, hogy a beszerzésre lesz is lehetőségem. Erre azonban a 2018-as Kitty Hawk kiadás adott ténylegesen alkalmat, jobbnak ítéltem meg a HB kiadásnál, különösen a jellegzetes orr rész Hobby Boss általi elszabása miatt. (A HB makett egyébként szép, az orr pedig korrigálható, illetve cserélhető műgyanta javítással, tehát ez ne ijesszen el senkit attól a kiadástól sem. A Kitty Hawk gyártás 2025 nyarán bejelentett megszűnése hirtelen megnehezítette a KH példány beszerzését, de a KH szerszámok Zimi Model általi átvétele 2025 második felétől ismét elérhetővé tette ezt a kiadást is.) A harácsgéneknek engedelmeskedve mindjárt két példányra tettem szert, és 2021-ben az elsőt el is kezdtem építeni, egyfajta ismerkedésnek, előtanulmánynak tekintve a megvalósítást.
Az építés természetesen a kabin és az egyéb belső terek elkészítésével kezdődött. Az MRP-195 Szuhoj kabinszínnel festettem a kabint, és elkészítettem a részleteket rajta.
Belső terek
Nagyon jellegzetes a madár fülkéjén a „sötétítő függöny” így egy olyan is készült a kabintetőre, meg néhány kiegészítő, ami a fotókon felismerhető volt.
A függőleges vezérsík belső oldalánál a testen található két imitált kimenet, azok az APU kiömlői, érdemes a kép alapján némi átalakítást végezni rajtuk. Én a kifúrásuk után érvéghüvelyből készítettem el azok imitációját.
APU beömlő
APU beömlő
A makett tartozéka két kifejezetten szép, és a fröccsöntött technika határain belül részletes hajtómű is. És bár nem fog látszani belőle semmi, és nem is terveztem a gépet megbontva ábrázolni, egy kis Alclad kezelésbe vettem azokat, a maketthez adott műgyanta kiömlőkkel együtt. A géptest felső felületén a megfelelő helyeken a hajtómű szerelőpanelek ki vannak könnyítve, így akár ki is nyithatjuk azokat, és a kapott hajtóművek jó alapot nyújthatnak egy kis házi feljavításra, ha van kedvünk hozzá.
Hajtóműtér és hajtóművek
A kabin előtti közeli navigációs rendszer (pontos neve RSZBN-6SZ (vagy annak modernebb változata, a Szu–34-esen a K-102 navigációs komplexumba integrált alrendszer) szigonyantennája felhelyezésekor figyeljünk arra, hogy nem a gép hossztengelyében van elhelyezve, hanem attól menetirány szerint balra kicsivel, ezt a készlet rossz helyre, középre jelöli.
RSZBN antenna az orron
Nem úszhattam meg a hatalmas makettel (a hossza több, mint 50 cm!) az építés közbeni baleseteket. A makett forgatása közben a pitotcső - amit már sajnos idejekorán be is ragasztottam a helyére: némi igazítás volt szükséges az orrkúpon a szép illeszkedéshez - annyit kapott, hogy félő volt a végleges lekonyulása is akár. Dicstelen vég lenne ez egy büszke kacsamadárnak. Viszont ténylegesen megtörtént a törés az egyik kacsaszárny esetében: a kicsi illesztőcsonk olyan sebességgel tört le a vezérsíkról, amit a két törzsfél összeillesztésekor szükséges volt beilleszteni, hogy jobbnak láttam a másik kis szárnyacskától már célzottan megszabadítani. Csapolás és fém hüvely (injekciós tű, mint cső) beillesztése oldotta meg a problémát, amit ajánlok a típust építőknek már a folyamat elején, önként elvégezni. Könnyebb, mint utólag, kényszer hatására.
A festés előtti alapozáshoz az MRP szürke Fine Surface Primer-jét használtam, és mivel a szíriai kontingensben használt festés elkészítését tűztem ki célul, valamint ekkoriban még bőszen kísérleteztem a „preshading” módszerekkel, ezért annak alapjául a felső felület kapott egy kevert sötétszürkét is. Ez adta az alapot a képen látható módon a márványozottság kialakítására is. A rendszertelen foltok felvitelére pedig nem a később divatossá vált és drága fémmaratott lapokat használtam (akkor talán még nem is lehetett kapni azokat), hanem egy fórumon látott technikát próbáltam ki: jó minőségű mosogatószivacs dörzsi részét lefejtettem a szivacsról, vastagságában elfeleztem (kézzel, széthúzással könnyen megoldható), és némileg igazítottam rajta a szélességében is, hogy a szálai között rendszertelen rések nyíljanak. A kialakított eszközt az egyik kép bal felső sarkában - már használtan - láthatjátok is. A technika kitűnően működik, tehát ha valaki ki szeretné próbálni a foltozást, de nem akar költeni drága fémmaratott eszközre, megvan a megoldás.
Alapozás, márványozás
Márványozás
Eredetileg terveztem némi koptatást is a hajlakkos módszerrel, ehhez fel is raktam néhány helyre az MRP-090 számú zöldessárga alapozóját, de végül a koptatásról lemondtam.
A test alsó részére az MRP-202 számú, nagyon szép világoskékjét fújtam, majd némi maszkolás után a felső szín következett. Szokásomhoz híven már készültem egy jó kis színkeverészetre, de az MRP előzékenyen 205-ös számon „eggplant dark grey” (padlizsán sötétszürke) néven kiadta a színt, és a próbafújás során meg is tetszett, lényegében egyezett azzal, ami a típus tanulmányozása során kialakult bennem. Minimális világosítás után fel is került a gépre a felső kamó színe is.
Alsó színek fent
Felső kamó
Eredetileg azért ezt a festést választottam, mert a két készlet közül az elsőt egyfajta kísérleti, tapasztalatgyűjtő projektnek szántam, és igazán a másodiknak tartogatott klasszikus, kékes festés tetszett ezen a gépen. Ám most, hogy a makettem megkapta ezt a „szíriai” színt, rá kellett jönnöm, hogy nagyon jól mutat ezzel a festéssel, és jobban tetszik, mint ahogy eredetileg elképzeltem. Annyira, hogy ilyen festéssel készülni fog egy Szu-35 is majd.
Van egy elég triviális, bár nem túl feltűnő hiba a festésemben: sajnos nem voltam elég bátor, amikor a fotókat nézve a kabin előtti tükröződést gátló festés színét meg kellett határozni, és bár a fotókon látni véltem egy zöldes „elszíneződést”, arra gondoltam, hogy az a kopásnak tudható be. Valójában azonban nem, minden korábbi gyakorlatuk ellenére az oroszok a gyártáskor tényleg egy nagyon sötét olajzöldet festettek fel oda. Nálam ez lényegében fekete. Ez van, nem hiszem, hogy javítom már, együtt kell élnem ezzel a vétekkel. De őszintén, pl. erről a képről kinek milyen szín ugrik be először?:
Tükröződésgátló festés színe
A matricázáshoz szükséges fényes lakkozás természetesen itt is Mr. Color GX-112 volt, szokás szerint Mr. Color Leveling Thinner-rel jelentősen, legalább 5:1 arányban felhígítva, két vékony rétegben felhordva. A matricák több forrásból kerültek összeállítása a gépen, de a Begemot No. 48-045 számú, hártyavékony, nagyszerű nyomtatási minőségű, öt ívet tartalmazó matricakészlete tökéletes alap ahhoz, hogy bármilyen korszakra jellemző festést is szeretnénk megjeleníteni, az lehetséges lesz. Nagyon tudom ajánlani!
A fotók tanulmányozása során az erre a festési sémára jellemző nagyon szép, jellegzetes koszolódást, ill. a felső padlizsán-szín elszíneződését lehetett látni. Javaslom például a valódi gépről készül fotókon a kabin mögötti törzsrész vizsgálatát, jól meg lehet érteni általa, milyen is az elérendő effektus.
Koszolódás
Némi bátorságot gyűjtve Abteilung olajfestékekkel, szükség szerint (adott helyeken alaposan) a felszínbe beledörzsölve értem el a maketten látható hatást. A hajtóműgondolákon olaj- és kerozinfolyásokat imitáltam, majd minden szükségesnek vélt koszolódás felvitele után végre megkapta a nem teljesen matt zárólakkozását a gép.
Némi kosz a hason
Némi kosz a futóaknákon
A makett befejezése éppen az ukrán-orosz háború kitörésére esett, és nehezemre esett a fegyverzet elkészítése, felrakása. Húztam is az időt azzal, hogy a típus bevetésénél már Szíriában is jellemző volt a szárnyvégeken a Hibinyi konténer (L-175B „Khibiny” Electronic warfare Pod) típuson történő alkalmazása, így szükségesnek éreztem beszerezni. Aztán mindig elkerültük egymást, és a példányomról azóta is hiányzik ez a kiegészítő, helyette a standard szárnyvégi pilont festettem meg, és raktam fel - immár tartósnak látszó ideiglenességgel - a gépre. (Van valakinek egy kóbor felesleges példánya, vagy egy jólszituált STL fájlja hozzá? Sajnos ez a pod nem egyezik teljesen a Szu-35 szárnyvégein használt típussal.)
Felraktam a statikus kisütőket, amihez a regóta bevált műszálas partvis válogatott szálait használtam fel, és felrakásuk után meg is festettem. Szintén felkerültek az antennák a függőlegesre is, valamint az APU kimenetének burkolata alu lemezből.
Felkerültek az antennák
APU kiömlő burkolata
A végszerelés a makett méretei, és a mindenhol kiálló antennák okán bizonyult nehéznek - egyszerűen képtelenség minden mozdulatodra úgy vigyázni, hogy két új alkatrész felhelyezése után ne egy közben letört visszaragasztása következzen…
A fotózása után örömmel raktam be a vitrinbe, „ezt már csak a hagyatéki leltárkor vegye ki bárki onnan” felkiáltással. 🙂
Annak ellenére, hogy a Kitty Hawk-ról elég sok rosszat hallani (förtelmes illeszkedés, elnagyolt pontosság, stb.), ez a kiadás kifejezetten jól építhető, egész pontosan illeszkedő alkatrészekkel rendelkező makett, rengeteg felületi részlettel, panelvonalazással, még ha azok nem is a legfinomabb kialakításúak. A hozzáadott elképesztő mennyiségű fegyverzet pedig változatos lehetőségeket teremt a megvalósításra.
Az építése néhány lényegtelen apróságot leszámítva problémamentes volt, nem kell félni tőle. Igazából csak már a perifériás látást is igénybe vevő hatalmas mérete az, ami építéskor nehézséget jelent, de amikor elkészül, bizony megvan az a jelenléte a vitrinben vagy a versenyasztalon, amire azt mondod: ez bizony minden munkaóráját megérte.
A konkrét repülőgép adatlapja
Szu-34 „Red 22”, sorozatszám: 416066-03-05, regisztrációs szám: RF-95005.
A 47. vegyes repülőezredhez tartozó repülőgép 2022. szeptember 24-én Kupjanszktól keletre, Petropavlivka fölött ukrán légvédelmi tűzben megsemmisült, a két fős személyzet katapultált, túlélte.
Részletek:
https://aviation-safety.net/wikibase/283707
A lelövésről videó is készült:
https://www.youtube.com/watch?v=c-DNuf7zOEo
A makett és a felhasznált kiegészítők adatai
- makett: Su-34 „Fullback”, Kitty Hawk No. KH80141, 1/48 https://www.scalemates.com/kits/kitty-hawk-kh80141-su-34-fullback--1007122
- pitot: Master Model AM-48-141
- gyanta kerekek: ResKit RS48-0096
- maszkok: Galaxy Model D48007 Colour Separation die-cut Flexible Mask
- matricák: Begemot No.48-045 (főleg a fegyverzethez felhasználva)
- alapozó: MRP Fine Surface Primer gray
- festékek: kabin: MRP-195, alsó szín: MRP-202, felső szín: MRP-205, kerékzöld: MRP-032, zöldessárga alapozó: MRP-090
- lakkok: Mr. Hobby GX-112 és 113
- panelvonal befolyatás: Tamiya Panel Line Accent Color sorozat
- koszolás, olajfolyások: Abteilung olajfestékek
- építés éve: 2022
Források
https://www.super-hobby.hu/products/Sukhoi-Su-34-Fullback-Aircraft-in-Detail-029.html
https://www.ausairpower.net/APA-Fullback.html
