Szuhoj Szu-2
1:72, ICM
No.72081
Pintér György - Múzeumi krimik
Az ukrán cég ismét megtalálta azt a típust, amelyet más gyártó kínálatában nem lehet megtalálni. (Ilyen minőségben biztosan nem!) Tudomásom szerint nincs más cég, amely a Szuhoj első, jelentős - bár nem világrengető - gépét kiadta. A más kód szerinti BB-1 könnyű-bombázót nem csak makettező körökben ismerték kevesen, hanem az eredeti gép is eléggé titokban készült. Olyannyira, hogy az akcióból visszatérő gépek elé repülő, érdeklődő későbbi "ász" Pokriskin elől a búzatábla közepén kényszerleszállt egy BB-1 (Szu-2). (Az persze csupán szépséghiba, hogy az említett szovjet pilóta egy frissen zsákmányolt Me-109E-n repült.)
No, de nézzük a makettet! A szokásosan szép grafikájú doboz felbontása után 64 alkatrészt találunk, amiből 10 átlátszó és a többi fehér műanyag. A mellékelt utasításon, a kép felett érdekes orosz nyelvű felirat látható. "A 67. Különleges Repülőszázad pilótái és műszakijai emlékére". Vajon, mit tettek ők? A dobozfedélen is látható kép alatt angol, német, francia és orosz nyelven olvashatók a legfontosabb adatok, illetve a típus rövid története. A gép méretei stimmelnek. A makett alkatrészei vésett panelvonalakkal dicsekedhetnek. Az összeállítás a rajzok alapján könnyű. A motortér szépen kialakítható, hasonlóan az ICM más makettjeihez (I-16, TB-3, I-152). Szépen kidolgozottak a kétszemélyes gép pilótafülkéje és hátsó géppuska állása is. A főfutók aknái jók. A csukott futók valójában is beférnének!
Kellemes kinézésűek a 100 kg-s bombák. Rémálom-szerű változatát ennek a bombának a KP Il-10-hez mellékelték. Bármilyen szokatlan, az átlátszó alkatrészek átlátszóak. (Nem volt ez mindig így!) Csupán a kabintető hajlított lapja torzít erősen, a lemez vastagsága is jelentősebb, mint több ICM makettnél. A festési utasítás két gép elkészítéséhez ad alapot. A "09" a fent említett 67. Különleges Repülőszázad gépe, az "5" pedig a 226. bombázó ezred gépe 1941 júliusából, a Délnyugati Front kötelékéből. Aggályosnak tűnik a vörös csillagok vékony, fekete kerete. Mindkét gép egyszínű zöld felső és egyszerű kék alsó festésű. Érdekesebb festést esetleg a netről, de figyelem, a látványosabb festéseknél inkább a Szu-4 vagy 6 variációk a gyakoribbak! Találtam viszont egy tereptarka festésű gépet Chris Chant: " A második világháború repülőgépei" című könyvben. A színek Humbrol-kódban vannak megadva.
Az összeállítás, a leírás alapján elvégezhető. Logikus bontásban, lépésről-lépésre követhető az összeállítás menete. Van néhány csapda is. Például: a lövész lőállásának fenékrészén lévő ablakokat idejekorán be kell ragasztani. Előtte pedig, nem árt megfelelően kifesteni, vagy okosan maszkolni. A példásan kidolgozott futóaknák oldalfalát is jó, még a szárny felső és alsó részének összeragasztása előtt betenni a helyére. Az összeállítás során tömítésre nem volt szükségem. Amennyiben nem nyitott bombatér - ajtóval óhajtjuk megalkotni művünket, akkor akár ki is hagyhatjuk a két bombát, úgysem látszanak, vagy felragaszthatjuk a szárnyak alsó felén kialakított, megerősített teherviselő pontjaira. Mert a két bombának a bombatérbe helyezésével nem merítettük ki a gép terhelhetőségét, ami 400 kg volt! Nyitott bombatér - ajtóhoz szerelőkre van szükség. Ha valakinek van mersze, megpróbálhat a RAF illetve a Luftwaffe személyzetből ilyen figurákat kialakítani. Az ICM-nek állítólag van szovjet kiszolgáló személyzete 1:72-ben, de azt nem ismerem, így nem tudom, melyik időszak egyenruháját viselik a figurák.
A futómű beragasztásakor se hagyatkozzunk a korábbi tapasztalatokra. A futóakna oldallapját adó idomon okosan kialakítottak egy apró fület, amelyre kellemesen fel lehet ragasztani a futószárakat. Érdekes feladat a géppuskatorony összerakása, főleg, ha maradék figurával be akarod "népesíteni". (Akkor viszont nincs nyitott ajtó!) Azok a személyzet beülésekor már zártak. Ezt a személyzetet egy I-16 és egy C-47 figuráiból verbuváltam. Amikor elkészül ez a gép, odateszem a nagy versenytárs, a "Fekete Halál"-ként becézett Il-2.
No, de nézzük a makettet! A szokásosan szép grafikájú doboz felbontása után 64 alkatrészt találunk, amiből 10 átlátszó és a többi fehér műanyag. A mellékelt utasításon, a kép felett érdekes orosz nyelvű felirat látható. "A 67. Különleges Repülőszázad pilótái és műszakijai emlékére". Vajon, mit tettek ők? A dobozfedélen is látható kép alatt angol, német, francia és orosz nyelven olvashatók a legfontosabb adatok, illetve a típus rövid története. A gép méretei stimmelnek. A makett alkatrészei vésett panelvonalakkal dicsekedhetnek. Az összeállítás a rajzok alapján könnyű. A motortér szépen kialakítható, hasonlóan az ICM más makettjeihez (I-16, TB-3, I-152). Szépen kidolgozottak a kétszemélyes gép pilótafülkéje és hátsó géppuska állása is. A főfutók aknái jók. A csukott futók valójában is beférnének!
Kellemes kinézésűek a 100 kg-s bombák. Rémálom-szerű változatát ennek a bombának a KP Il-10-hez mellékelték. Bármilyen szokatlan, az átlátszó alkatrészek átlátszóak. (Nem volt ez mindig így!) Csupán a kabintető hajlított lapja torzít erősen, a lemez vastagsága is jelentősebb, mint több ICM makettnél. A festési utasítás két gép elkészítéséhez ad alapot. A "09" a fent említett 67. Különleges Repülőszázad gépe, az "5" pedig a 226. bombázó ezred gépe 1941 júliusából, a Délnyugati Front kötelékéből. Aggályosnak tűnik a vörös csillagok vékony, fekete kerete. Mindkét gép egyszínű zöld felső és egyszerű kék alsó festésű. Érdekesebb festést esetleg a netről, de figyelem, a látványosabb festéseknél inkább a Szu-4 vagy 6 variációk a gyakoribbak! Találtam viszont egy tereptarka festésű gépet Chris Chant: " A második világháború repülőgépei" című könyvben. A színek Humbrol-kódban vannak megadva.
Az összeállítás, a leírás alapján elvégezhető. Logikus bontásban, lépésről-lépésre követhető az összeállítás menete. Van néhány csapda is. Például: a lövész lőállásának fenékrészén lévő ablakokat idejekorán be kell ragasztani. Előtte pedig, nem árt megfelelően kifesteni, vagy okosan maszkolni. A példásan kidolgozott futóaknák oldalfalát is jó, még a szárny felső és alsó részének összeragasztása előtt betenni a helyére. Az összeállítás során tömítésre nem volt szükségem. Amennyiben nem nyitott bombatér - ajtóval óhajtjuk megalkotni művünket, akkor akár ki is hagyhatjuk a két bombát, úgysem látszanak, vagy felragaszthatjuk a szárnyak alsó felén kialakított, megerősített teherviselő pontjaira. Mert a két bombának a bombatérbe helyezésével nem merítettük ki a gép terhelhetőségét, ami 400 kg volt! Nyitott bombatér - ajtóhoz szerelőkre van szükség. Ha valakinek van mersze, megpróbálhat a RAF illetve a Luftwaffe személyzetből ilyen figurákat kialakítani. Az ICM-nek állítólag van szovjet kiszolgáló személyzete 1:72-ben, de azt nem ismerem, így nem tudom, melyik időszak egyenruháját viselik a figurák.
A futómű beragasztásakor se hagyatkozzunk a korábbi tapasztalatokra. A futóakna oldallapját adó idomon okosan kialakítottak egy apró fület, amelyre kellemesen fel lehet ragasztani a futószárakat. Érdekes feladat a géppuskatorony összerakása, főleg, ha maradék figurával be akarod "népesíteni". (Akkor viszont nincs nyitott ajtó!) Azok a személyzet beülésekor már zártak. Ezt a személyzetet egy I-16 és egy C-47 figuráiból verbuváltam. Amikor elkészül ez a gép, odateszem a nagy versenytárs, a "Fekete Halál"-ként becézett Il-2.
|
|
szu_2.3
|
|
|
szu_2
|
|
|
szu_2.4
|
2008.07.03.