T-34/76 Modell 1940

T-34/76 Modell 1940

1:76, Revell No.03212 (2004)
Pintér György - Múzeumi krimik A T-34 harckocsicsalád az egyik legismertebb harcjármű a világon. Legendájának kialakulásában nagy része volt a 76 mm-es ágyúnak, a széles lánctalpaknak, melyek átsegítették a hómezőkön és a sártengereken egyaránt, és a vastag páncélzatnak. A 31 tonnás monstrumot egy 500 lóerős motor hajtotta, mellyel 50 km/h-s sebességet lehetett elérni. Sikerét az is mutatja, hogy a háború után számos országban még évekig rendszerben tartották.

A dobozt kinyitva 76 alkatrészt lehet megpillantani. Mellékletként kapunk egy kis diorámaalapot egy rohamozó harcossal, és néhány kerítésdarabot. Az összeépítési útmutató a Revell cégtől megszokottan világos, és könnyen követhető. 17 lépésre van bontva az építés egésze. A matricalap két változat megépítését teszi lehetővé. A felhasználandó festékeket Revell-kódban adja meg a gyártó.

Az építés során több helyen találkoztam sorjával, melyeket rendre eltávolítottam. A lövegblende összerakásánál és a torony alsó és felső részének illeszkedésénél kellett tömítőpasztát (Neoflex) használnom. A tornyot az építési útmutatóval ellentétben én leragasztottam, és a lánctalp felrakását is utoljára hagytam. A toronygéppuskát és a pótlánctalpakat nem használtam föl. Az útmutató 16-os lépését én az elejére vettem, ugyanis a páncélteknő összeépítésére ekkor került sor. A futógörgőket először lefestettem és aztán építettem be azokat.

Mindezek után következett a festés. Az alapszín Humbrol 117. Tulajdonképpen bármilyen zöldet használhattam volna, mert szinte nem is volt két egyforma színű szovjet harcjármű a fronton. A festésnél Humbrol hígítót használtam. Két vékony réteg került föl a harcjárműre ecsettel. Az alapszín fölvitele után kerültek föl a matricák. A matricákra vékony matt lakkréteg került. A teljes száradás után nagymértékben hígított fekete és sötétbarna festékkel átmostam az egész páncélost, de ezúttal lakkbenzint használtam hígítónak, mert ha az alapszín hígítóját használom, akkor feloldódik az alapszín is. A rétegek között egy nap száradást hagytam. Humbrol festékekből okkersárga fehér és világoszöld pontokat festettem, és aztán ezeket lakkbenzinnel és egy laposecsettel egybemostam. (A technikáról a Pro Modell 2004/4 számában lehet olvasni.) A panelek belső felületét Humbrol 86-tal szárazecseteltem. A kipufogók Humbrol 62 színt kaptak, száradás után narancssárga pasztelkrétaporral kezeltem felületüket. A kormot fekete pasztelkrétaporral imitáltam a kipufugóknál, és a csőtorkolatnál egyaránt. Az üzemanyagtartályokon lévő olajfolyásokat Humbrol 21-gyel utánoztam úgy, hogy hígítóval lemostam az apró festékfoltot. A géppuskát Humbrol 53-mal festettem le. A lánctalpak alapszíne Humbrol 26. A végső formájukat Humbrol 53, és Humbrol 11 szárazecseteléssel értem el. A lánctalp belső oldalán a futógörgők okozta kopásnyomot grafitporral imitáltam. Végezetül pasztellkrétaporral kezeltem a futóműt, és a vízszintes felületeket.

Az imént bemutatott makett színvonalát tekintve egyenes arányosságban van az árával. Ügyes festéssel föl lehet dobni az összhatást. Versenyen biztos nem lesz dobogós, de wargameban a felállítandó harckocsizászlóaljam kiválló szimbóluma.
doboztető
doboztető
Kép 014
Kép 014
Kép 015
Kép 015
Kép 016
Kép 016
Kép 018
Kép 018
Kép 019
Kép 019
Kép 017
Kép 017
Kép 020
Kép 020
Kép 021
Kép 021
2008.02.11.
Utolsó módosítás: 2008.02.18.
meggu0911, Tiszaeszlár
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció