North American T-6G Texan
1:72, Revell
No.4639 (2006)
Pintér György - Múzeumi krimik
Engedjétek meg, hogy bemutassam következő elkészült makettemet. Ő már sok éve volt a polcon, folyamatosan, apránként készülő állapotban, mostanra sikerült elkészülnöm vele.
A típus szerintem elég népszerű,sok repülőképes példány van még. Jellegzetes (többnyire sárga) fényezésével még látványosnak is mondható. Számtalan típusváltozattal és testvérrel rendelkezik (T-6, AT-6, Harvard sorozat, SNJ sorozat, stb.) Ha jól tudom, akkor van olyan példánya is, ami kicsit átfabrikálva, Zero-nak fényezve demonstrálja a japán vadászt a repülőnapokon.
A dobozt kibontva átlagosnak mondható mennyiségű sárga öntvényt kapunk pozitív panelvonalakkal és némi sorjával. A füzet hagyományos Revell-stílusú, jól követhető, érthető, bár nem egy bonyolult repülőgép.
A kabinbelső nincs túlcizellálva, két műszerfallap matricával,két elfogadható ülés, egy áttört alap (aminek külön örültem, hogy nem egy egyben lévő sík lemez, mint ahogy az igazin sem az), és a merevítőrudak. A kabintető olyan, amilyen. Kicsit torzít, kicsit szűk, kicsit tompítja a képet,és persze egybe van öntve az 5 darab. Szétszedni és nyitott fülketetővel építeni nem mertem, mert elég rideg a plexi rész, szóval maradt a zárt elrendezés, ami viszont a belsőbe nem enged sok betekintést. Sőt,a ragasztáskor egy kicsit meg kellett nyomni, hogy az a kb 0,5mm szűkebb mivolta eltűnjön. Ennek pár hajszálrepedés lett az eredménye a fülketető tetején. Szerencsére alig látható.
A sárkány alkatrészei mérsékelten illeszkednek, így aki szeret tömíteni és csiszolni, az élvezni fogja. A sárga öntvény számomra megint az érthetetlen kategória. Miért nem lehet normális szürke öntvényt adni? Én sárgára fényeztem ugyan, de két réteg fedte el az alap sárgáját. Aki az aluszínű változatot építi belőle, annak nem irigylem a keresztjét.
A pozitív panelvonalakat eleinte át akartam vésni, de letettem róla. A vége felé megbarátkoztam vele, sőt,így készen már tetszik is...
A motortér elfogadható, látványosan megépíthető, de semmi extra. A futóaknákba némi bordázás elfért volna, de mire észbe kaptam, azzal már nem tudtam mit kezdeni.
Két-két sárga német és osztrák gép építhető meg a készletből és egy aluszínű amerikai. Én annyit csaltam, hogy sárga fényezéssel építettem meg az amerikai változatot. Az alap sárgát kicsit lehasználtam többféle fényességű és tónusú sárga foltozással, maszatolással. Utána még összekoszoltam a felületet egy kis tompa feketével, majd fémszínnel koptattam, lett egy kis olajfolyás, kipufogós korom, meg felverődött gumikosz. Eleinte nagyon steril volt, de így lehasznált állapotában szerintem egész jól néz ki. Panelezni nem mertem a pozitív vonalakat. Bár olvastam nálatok módszereket, bevallom, nagyon megörültem, hogy idáig eljutottam vele, így nem szerettem volna kockáztatni, hogy ezen tanuljam meg ezt a mesterséget.
Remélem elnyeri a tetszéseteket!
Ui.: nekem kicsit ex-Matchbox mellékíze volt a dolognak. Nem tudom, hogy az öntőformának mincsenek-e ilyen gyökerei...
A típus szerintem elég népszerű,sok repülőképes példány van még. Jellegzetes (többnyire sárga) fényezésével még látványosnak is mondható. Számtalan típusváltozattal és testvérrel rendelkezik (T-6, AT-6, Harvard sorozat, SNJ sorozat, stb.) Ha jól tudom, akkor van olyan példánya is, ami kicsit átfabrikálva, Zero-nak fényezve demonstrálja a japán vadászt a repülőnapokon.
A dobozt kibontva átlagosnak mondható mennyiségű sárga öntvényt kapunk pozitív panelvonalakkal és némi sorjával. A füzet hagyományos Revell-stílusú, jól követhető, érthető, bár nem egy bonyolult repülőgép.
A kabinbelső nincs túlcizellálva, két műszerfallap matricával,két elfogadható ülés, egy áttört alap (aminek külön örültem, hogy nem egy egyben lévő sík lemez, mint ahogy az igazin sem az), és a merevítőrudak. A kabintető olyan, amilyen. Kicsit torzít, kicsit szűk, kicsit tompítja a képet,és persze egybe van öntve az 5 darab. Szétszedni és nyitott fülketetővel építeni nem mertem, mert elég rideg a plexi rész, szóval maradt a zárt elrendezés, ami viszont a belsőbe nem enged sok betekintést. Sőt,a ragasztáskor egy kicsit meg kellett nyomni, hogy az a kb 0,5mm szűkebb mivolta eltűnjön. Ennek pár hajszálrepedés lett az eredménye a fülketető tetején. Szerencsére alig látható.
A sárkány alkatrészei mérsékelten illeszkednek, így aki szeret tömíteni és csiszolni, az élvezni fogja. A sárga öntvény számomra megint az érthetetlen kategória. Miért nem lehet normális szürke öntvényt adni? Én sárgára fényeztem ugyan, de két réteg fedte el az alap sárgáját. Aki az aluszínű változatot építi belőle, annak nem irigylem a keresztjét.
A pozitív panelvonalakat eleinte át akartam vésni, de letettem róla. A vége felé megbarátkoztam vele, sőt,így készen már tetszik is...
A motortér elfogadható, látványosan megépíthető, de semmi extra. A futóaknákba némi bordázás elfért volna, de mire észbe kaptam, azzal már nem tudtam mit kezdeni.
Két-két sárga német és osztrák gép építhető meg a készletből és egy aluszínű amerikai. Én annyit csaltam, hogy sárga fényezéssel építettem meg az amerikai változatot. Az alap sárgát kicsit lehasználtam többféle fényességű és tónusú sárga foltozással, maszatolással. Utána még összekoszoltam a felületet egy kis tompa feketével, majd fémszínnel koptattam, lett egy kis olajfolyás, kipufogós korom, meg felverődött gumikosz. Eleinte nagyon steril volt, de így lehasznált állapotában szerintem egész jól néz ki. Panelezni nem mertem a pozitív vonalakat. Bár olvastam nálatok módszereket, bevallom, nagyon megörültem, hogy idáig eljutottam vele, így nem szerettem volna kockáztatni, hogy ezen tanuljam meg ezt a mesterséget.
Remélem elnyeri a tetszéseteket!
Ui.: nekem kicsit ex-Matchbox mellékíze volt a dolognak. Nem tudom, hogy az öntőformának mincsenek-e ilyen gyökerei...
|
|
t62
|
|
|
t61
|
|
|
t63
|
|
|
t64
|
|
|
t65
|
|
|
t66
|
|
|
t67
|
|
|
t68
|
|
|
t69
|
|
|
t70
|
|
|
t71
|
|
|
t72
|
|
|
t73
|
|
|
revell-north-american-t-6g-harvard-mk4-fighter-plane
|
2014.07.04.