T-72

1:35, Zvezda No.3552

Pintér György - Múzeumi krimik A maketten végül túladtam, így marad a dobozbontás.

A harckocsi különböző változataira eléggé eltérő megnevezéseket használnak itthon és külföldön egyaránt, én Rejtő István ("páncélos") jelöléseit használom. Már most megköszönöm azt a sok segítséget, amit szakértelmével eddig nyújtott nekem. A változatok részleteire nem is akarok kitérni, mivel még ezeken belül is elég vegyes képet mutat az egykori, illetve a megmaradt állomány.

Nálunk simán, T-72 néven futnak az első, szovjet, optikai irányzékos, illetve a korai lézertávmérős csehszlovák és lengyel harckocsik. Fő ismertető jegyük a ködgránátvetők és a gumi kötényezés hiánya.

T-72M néven szokás emlegetni azokat a csehszlovák és lengyel harckocsikat, amelyeken már ködgránátvető is van, és gumi kötényezés is.

T-72M1 a jelölése azoknak a típusoknak, melyekre már reaktív páncélzat szerelhető, fő ismérvük még a gumi első sárvédő.

Ez persze egy erősen leegyszerűsítő kategorizálás, nagyon sok eltérés van még a szériákon belül is akár, és én is csak a leglátványosabb különbségeket emeltem ki.

A kit egy újradobozolt Dragon készlet, ami az 1990-es évek elején jelent meg először, azóta felbukkant a Zvezda, az Italeri, és a Revell színeiben is. A minősége ennek megfelelő.

A dobozból egy T-72A-t (nálunk most ez M) lehet megépíteni, a szovjet változatot, de mivel én már ezzel a kittel találkoztam (Revell T-72B ERA - ami csak a toronyban különbözik + a reaktív páncélzat), végül arra jutottam, hogy egy régebbi, mezei T-72-t építek, "rövid szoknyával". Tettem ezt ezért is, mert a készletet áttanulmányozva rájöttem, hogy sok a javíthatatlan hiba, és a T-72-t egyszerűbb elkészíteni, mint az M változatot. A tökéletes T-72 majd akkor készül el, ha lesz több pénzem, amit a kiegészíthetőkre áldozok. Így most minden dobozból, és itthoni tuningolással épül.

Mivel viszonylag régi gépet rakok össze, kevés fotó áll rendelkezésemre, s azok se ugyan arról a járműről, így sokszor kénytelen vagyok általánosítani. Az építés könnyű - az előző tapasztalataim alapján - csak épp sok az elnagyolt részlet és a pontatlanság. Idézném a főbb hibákat páncélos kollégától: "Javíthatatlan hibái a lánctalp méretaránytalansága, a futógörgők ronda kivitele, a sárvédő mérete és formája, a teknő frontrészének dőlésszöge meredek, az önbeásó mérete helytelen, a lövegcső vastag, a torony csiszolgatásra és alakításra szorul, röviden ennyi." Kezdetnek nem rossz...

A makett összerakását jó sok fotó nézegetésével kezdtem, majd nekiestem a toronynak, ami úgy néz ki mint egy tésztaszűrő, az elnagyolt pozicionáló lukak miatt, a formája sem teljesen helyes, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Sőt, nekem egy kicsit a búvónyílások és az egyéb kütyük elhelyezése is gyanús... Lecsiszoltam a ködgránátvetők vezetékeit, majd betömtem minden szerelési lukat. Az antenna rögzítési pontja süllyesztve van és rossz helyen is, de ez igazából nem így és nem is ott van. Ezt is lehet tömíteni, és új alapot ragasztani kicsivel arrébb. Jobb oldalt felül is van két rögzítési pont, a poroltónak, ami nincs is a magyar harckocsikon. Tömítés megint. Következő lépésben a parancsnok búvónyílásán pótoltam a hiányzó alkatrészeket mindenféle mütyürből, illetve a keresőfényre öntött "tartót" lecsiszoltam és fémből normális foglalatot készítettem.