TIE Fighters
1:72, Bandai/Finemolds
Pintér György - Múzeumi krimik
Régóta szerettem volna pár Finemolds Star Wars készletet beszerezni, ez pár éve sem volt túl könnyű, vagy túl olcsó, de amióta befejezték a gyártást, végképp luxuscikknek számítanak. Aztán nemrég megjelent a piacon a Bandai, és bár hivatalosan már ők sem árusíthatják Japánon kívül a Star Wars makettjeiket azért elég könnyen beszerezhetőek, hála az online csereberéknek. Nem kellett sok, be is vásároltam egy TIE vadászt, egy TIE Advanced-t és egy X-winget kezdésnek, majd mikor már majdnem kész voltam a két TIE-al, találtam egy relatíve olcsó Finemolds TIE Interceptort is, így nagyjából teljes a kollekció és betekintést nyertem mindkét japán cég készletébe.
A makettek
Mindhárom makett gyönyörű, nagyon részletes és pontos, kimondottan az élménymakettezés kategória. Annak idején összeraktam jó párat a híres-hírhedt AMT makettekből, amik legendásan borzalmas illeszkedésűek, azonban a három közül egyiknél sem kellett egy csepp gittet sem használni. Mindhárom makett 1/72-esnek vallja magát, de a Finemolds kisebb a Bandai-oknál. A Finemolds makett egyszínű szürke, ragasztást, festést igénylő makett, a Bandai készletek viszont úgy vannak megtervezve, hogy akár ragasztás és festés nélkül is mutatós legyen, azonban nem a Revelltől vagy AMT-től megszokott pattintós megoldást választották, egyszerűen olyan szorosak és pontosak az illesztések, hogy elég összenyomni az alkatrészeket, de szükség esetén szét is szedhető. Ez a hihetetlen passzentosság nagy segítség festésnél, mert akár darabokban is színre lehet fújni a gépet, nem kell a majdani illesztésnél a hézagokkal és gitteléssel foglalkozni. Természetesen egy-egy csepp ragasztó elfér mindenhol. Ez a megoldás azonban már dobozbontásnál elém rakott egy problémát: a TIE Advanced szárnyát. A szárnypanel érdekes módon szürke sztirolból és fekete ABS-ből van egybeöntve. Lenyűgöző technikai megoldás, viszont festésnél elég nagy szívás maszkolgatni a feketét a szürkétől. Az Interceptor és a TIE vadász szárnyai külön panelekből állnak külön le lehet őket festeni, és utána összerakni, szerintem jobban járt volna mindenki, ha a Vader TIE is így lett volna megoldva. Ami a pontosságot illeti, a Bandai győz, mégpedig a pilótafülke miatt. A TIE pilótafülkék teljes kitalációk voltak az AMT maketteken, a Finemolds valamivel pontosabb volt, a Bandai viszont egy az egyben úgy néz ki, ahogy a filmbéli díszlet. Kár, hogy összerakás után alig látszik. A Banadi készletben a kabinablak és tető két változatban van meg, egyrészt átlátszó plexiből, ahol a szürke részeket vagy festeni, vagy matricázni kell, illetve "üveg" nélküli műanyagból. Az eredeti filmes maketteken az utóbbi változat volt, az ablakkeretbe nem tettek semmi szélvédőt, mert filmezés közben a reflektorok és lámpák visszatükröződtek volna, így én is ezt választottam, nem beszélve arról, hogy könnyebb ezzel dolgozni, és jobban is be lehet látni a pilótafülkébe. A Finemoldsnál ez az opció nincs meg, ott plexiből egybe van öntbe a keret az ablakkal, de legalább maszkoló matricákat mellékeltek a festés megkönnyítése végett. Minden maketthez kapunk egy pilótát, a Bandai esetében ülő és álló verzióban. A Finemolds állvány egy érdekes felépítmény a Star Wars logoval, a Bandai-é pedig egy-egy Halálcsillag panel, ami nagyon látványos. Extraként a Bandai még lézernyalábokat is mellékel, ezeket az alap-panelekkel és más makettekkel kombinálva látványos diorámákat lehet építeni.
Építés
Az évek alatt tekintélyes mennyiségű referenciafotót gyűjtöttem össze, így nyilván a megfelelő színre akartam lefesteni a TIE-okat, függetlenül attól, hogy mit ajánl a gyártó, vagy hogy színre van öntve a makett. Elég vitatott a TIE szín, most akkor kék, szürke, kékesszürke, szürkéskék, fehér, stb? Az hivatalos ILM forrásokból köztudott, hogy az első filmben a Pactra cég Stormy Sea Blue nevű festékét használták, ami a 80-as évek óta nem kapható. Szerencsére a Tamiya palackos TS-32 Haze Grey színe teljesen ugyanaz, igaz a palack kupakja teljesen más színű, mint a festék maga. Abban már eltérnek a vélemények, hogy vajon a három filmben ugyanaz a színük, vagy egyre kékebbek lettek. Én arra a következtetésre jutottam, hogy ugyanaz, viszont a megvilágítás és a bluebox technika miatt tűnnek különbözőnek, mivel ez a szürkés-kékes szín nagyon sokféle árnyalatot képes felvenni a megvilágítástól függően. A helyi hobbiboltban nem volt TS-32, de szerencsére kikísérletezték, hogy 50/50 arányban keverve a Tamiya XF2 fehér és XF82 Ocean Grey is ugyanezt a színt adja. Mivel nem volt kedvem a palackossal babrálni, sem online megrendelni, bevásároltam ezeket, és kikevertem az alapszínt. Persze ez egy újabb hibaforrás, mivel az Interceptort a másik kettő lefestése után kezdtem el fújni, így mikor újra kikevertem a színt az egy fokkal világosabb árnyalatot kapott. A mellékelt tesztfotón, amit a therpf fórumról szedtem jól látszik, mennyire függ a szín a megvilágítástól, de az én makettejeimről készült fotók is csalókák, a valóságban sokkal kékesebb árnyalatúak.
Maga az építés eseménytelen volt, a pilótafülke és az apró figurák festése kimondottan szórakoztató volt, viszont a Bandai géptörzsfelek illesztésénél a csapokat és illesztékeket kicsit faragni kellett, mivel annyira passzentosak volt, hogy gyári állapotban nem illeszkedtek volna teljesen, kellett egy kis ráhagyás, amit később ragasztóval pótoltam ki. Egyébként szerintem az illesztékekre fújt festékréteg is szorosabbá tette, mivel az egész készletet úgy tervezték, hogy dobozból az egész összerakható legyen. Talán ez a túlzott precizitás esete. A már említett alapszín mellett Humbrol fényes fekete akrilt használtam a szárnypaneleken, XF24 és annak sötétített változatait az ablakkereten és a hajótesten lévő kis alkatrészeken (amelyek mind más kiosztásúak és árnyalatúak mindhárom gépnél). Mivel az eredeti filmes maketteken semmi kiemelés, vagy koszolás nem volt, így ezt én is minimálisra vettem, de szükség van rá, hiszen amíg egy stúdióméretű makett jól látszik mindenféle kiemelés nélkül, egy ilyen kis jószágon elvesznek a részletek. Festésnél feketével előárnyékoltam, majd az alapszín fújása és a részletek kifestése után egy nagyon finom fekete befolyatást végeztem mindegyik maketten, grafitceruzával paneleztem és matt akrillal lakkoztam. A már említett TIE Advanced szárnypaneleknél úgy maszkoltam, hogy egyszerre egy panelt maszkoltam körbe, majd miután azt lefújtam jöhetett a következő, így csak a panel körül kellett pontosnak lenni, nem volt annyi babramunka, mintha egyszerre az egész szárnyat maszkoltam volna. A Halálcsillag alapok különböző világosszürkékkel lettek lefestve, a Finemolds állványa pedig sima fekete lett, a Star Wars logot pedig nem festettem ki, mert így jobban tetszett.
Végszóként talán annyi, hogy a Bandai könnyebb elérhetőségével, kedvezőbb árával és egyre bővülő készletével nagyon jó utódja lett a Finemolds-nak, reméljük még jó sokáig kaphatóak lesznek.
A makettek
Mindhárom makett gyönyörű, nagyon részletes és pontos, kimondottan az élménymakettezés kategória. Annak idején összeraktam jó párat a híres-hírhedt AMT makettekből, amik legendásan borzalmas illeszkedésűek, azonban a három közül egyiknél sem kellett egy csepp gittet sem használni. Mindhárom makett 1/72-esnek vallja magát, de a Finemolds kisebb a Bandai-oknál. A Finemolds makett egyszínű szürke, ragasztást, festést igénylő makett, a Bandai készletek viszont úgy vannak megtervezve, hogy akár ragasztás és festés nélkül is mutatós legyen, azonban nem a Revelltől vagy AMT-től megszokott pattintós megoldást választották, egyszerűen olyan szorosak és pontosak az illesztések, hogy elég összenyomni az alkatrészeket, de szükség esetén szét is szedhető. Ez a hihetetlen passzentosság nagy segítség festésnél, mert akár darabokban is színre lehet fújni a gépet, nem kell a majdani illesztésnél a hézagokkal és gitteléssel foglalkozni. Természetesen egy-egy csepp ragasztó elfér mindenhol. Ez a megoldás azonban már dobozbontásnál elém rakott egy problémát: a TIE Advanced szárnyát. A szárnypanel érdekes módon szürke sztirolból és fekete ABS-ből van egybeöntve. Lenyűgöző technikai megoldás, viszont festésnél elég nagy szívás maszkolgatni a feketét a szürkétől. Az Interceptor és a TIE vadász szárnyai külön panelekből állnak külön le lehet őket festeni, és utána összerakni, szerintem jobban járt volna mindenki, ha a Vader TIE is így lett volna megoldva. Ami a pontosságot illeti, a Bandai győz, mégpedig a pilótafülke miatt. A TIE pilótafülkék teljes kitalációk voltak az AMT maketteken, a Finemolds valamivel pontosabb volt, a Bandai viszont egy az egyben úgy néz ki, ahogy a filmbéli díszlet. Kár, hogy összerakás után alig látszik. A Banadi készletben a kabinablak és tető két változatban van meg, egyrészt átlátszó plexiből, ahol a szürke részeket vagy festeni, vagy matricázni kell, illetve "üveg" nélküli műanyagból. Az eredeti filmes maketteken az utóbbi változat volt, az ablakkeretbe nem tettek semmi szélvédőt, mert filmezés közben a reflektorok és lámpák visszatükröződtek volna, így én is ezt választottam, nem beszélve arról, hogy könnyebb ezzel dolgozni, és jobban is be lehet látni a pilótafülkébe. A Finemoldsnál ez az opció nincs meg, ott plexiből egybe van öntbe a keret az ablakkal, de legalább maszkoló matricákat mellékeltek a festés megkönnyítése végett. Minden maketthez kapunk egy pilótát, a Bandai esetében ülő és álló verzióban. A Finemolds állvány egy érdekes felépítmény a Star Wars logoval, a Bandai-é pedig egy-egy Halálcsillag panel, ami nagyon látványos. Extraként a Bandai még lézernyalábokat is mellékel, ezeket az alap-panelekkel és más makettekkel kombinálva látványos diorámákat lehet építeni.
Építés
Az évek alatt tekintélyes mennyiségű referenciafotót gyűjtöttem össze, így nyilván a megfelelő színre akartam lefesteni a TIE-okat, függetlenül attól, hogy mit ajánl a gyártó, vagy hogy színre van öntve a makett. Elég vitatott a TIE szín, most akkor kék, szürke, kékesszürke, szürkéskék, fehér, stb? Az hivatalos ILM forrásokból köztudott, hogy az első filmben a Pactra cég Stormy Sea Blue nevű festékét használták, ami a 80-as évek óta nem kapható. Szerencsére a Tamiya palackos TS-32 Haze Grey színe teljesen ugyanaz, igaz a palack kupakja teljesen más színű, mint a festék maga. Abban már eltérnek a vélemények, hogy vajon a három filmben ugyanaz a színük, vagy egyre kékebbek lettek. Én arra a következtetésre jutottam, hogy ugyanaz, viszont a megvilágítás és a bluebox technika miatt tűnnek különbözőnek, mivel ez a szürkés-kékes szín nagyon sokféle árnyalatot képes felvenni a megvilágítástól függően. A helyi hobbiboltban nem volt TS-32, de szerencsére kikísérletezték, hogy 50/50 arányban keverve a Tamiya XF2 fehér és XF82 Ocean Grey is ugyanezt a színt adja. Mivel nem volt kedvem a palackossal babrálni, sem online megrendelni, bevásároltam ezeket, és kikevertem az alapszínt. Persze ez egy újabb hibaforrás, mivel az Interceptort a másik kettő lefestése után kezdtem el fújni, így mikor újra kikevertem a színt az egy fokkal világosabb árnyalatot kapott. A mellékelt tesztfotón, amit a therpf fórumról szedtem jól látszik, mennyire függ a szín a megvilágítástól, de az én makettejeimről készült fotók is csalókák, a valóságban sokkal kékesebb árnyalatúak.
Maga az építés eseménytelen volt, a pilótafülke és az apró figurák festése kimondottan szórakoztató volt, viszont a Bandai géptörzsfelek illesztésénél a csapokat és illesztékeket kicsit faragni kellett, mivel annyira passzentosak volt, hogy gyári állapotban nem illeszkedtek volna teljesen, kellett egy kis ráhagyás, amit később ragasztóval pótoltam ki. Egyébként szerintem az illesztékekre fújt festékréteg is szorosabbá tette, mivel az egész készletet úgy tervezték, hogy dobozból az egész összerakható legyen. Talán ez a túlzott precizitás esete. A már említett alapszín mellett Humbrol fényes fekete akrilt használtam a szárnypaneleken, XF24 és annak sötétített változatait az ablakkereten és a hajótesten lévő kis alkatrészeken (amelyek mind más kiosztásúak és árnyalatúak mindhárom gépnél). Mivel az eredeti filmes maketteken semmi kiemelés, vagy koszolás nem volt, így ezt én is minimálisra vettem, de szükség van rá, hiszen amíg egy stúdióméretű makett jól látszik mindenféle kiemelés nélkül, egy ilyen kis jószágon elvesznek a részletek. Festésnél feketével előárnyékoltam, majd az alapszín fújása és a részletek kifestése után egy nagyon finom fekete befolyatást végeztem mindegyik maketten, grafitceruzával paneleztem és matt akrillal lakkoztam. A már említett TIE Advanced szárnypaneleknél úgy maszkoltam, hogy egyszerre egy panelt maszkoltam körbe, majd miután azt lefújtam jöhetett a következő, így csak a panel körül kellett pontosnak lenni, nem volt annyi babramunka, mintha egyszerre az egész szárnyat maszkoltam volna. A Halálcsillag alapok különböző világosszürkékkel lettek lefestve, a Finemolds állványa pedig sima fekete lett, a Star Wars logot pedig nem festettem ki, mert így jobban tetszett.
Végszóként talán annyi, hogy a Bandai könnyebb elérhetőségével, kedvezőbb árával és egyre bővülő készletével nagyon jó utódja lett a Finemolds-nak, reméljük még jó sokáig kaphatóak lesznek.
|
|
Dobozok
|
|
|
Pilóták
|
|
|
Finemolds (bal) és Bandai (jobb) pilóta
|
|
|
Bandai (bal) és Finemolds (jobb) kabin
|
|
|
Bandai Vader pilótafülke
|
|
|
Bandai (felül) és Finemolds (alul) géptörzsfél
|
|
|
Építés közben előárnyékolva
|
|
|
Finemolds kabinablak és tető festés előtt maszkolva
|
|
|
Tamiya TS32 különböző fénnyel megvilágítva
|
|
|
Készen
|
|
|
TIE fighter
|
|
|
TIE fighter
|
|
|
TIE fighter
|
|
|
TIE fighter
|
|
|
TIE fighter
|
|
|
TIE advanced
|
|
|
TIE advanced
|
|
|
TIE advanced
|
|
|
TIE advanced
|
|
|
TIE advanced
|
|
|
TIE interceptor
|
|
|
TIE interceptor
|
|
|
TIE interceptor
|
|
|
TIE interceptor
|
|
|
TIE interceptor
|
|
|
Csoportkép
|
2016.09.04.
Utolsó módosítás: 2016.09.12.
Utolsó módosítás: 2016.09.12.