Volvo FH 12
1:24, Italeri átépítés
Pintér György - Múzeumi krimik
E kamionom születésének igen érdekes története van. Vásároltam egy hagyományos tartály félpótkocsit, amit átalakítottam billenősnek (később majd erről is írok), és így kimaradt egy tartályom. Ez pihent 1-2 évet a dobozban, mikor kitaláltam, hogy építek belőle egy tejszállító felépítményes kamiont. Az átalakításra kerülő példány az Italeri FH sorozatú alacsony fülkés Volvoja volt.
Ennek először a vázat vettem kezelésbe, mivel egy nyerges vontató volt az alap. Az itthoni készletben talált kimaradt vázdarabokkal kitoldottam a megfelelő hosszúságra, majd összeépítettem. A motort változatlan formában építettem be, csakúgy, mint a futóműveket. Egyedül a kardántengelyen kellett változtatni a megnövekedett hossz miatt. A fülkén nagyfokú átalakításba kezdtem, ugyanis rövidet készítettem a hosszúból. Az ajtók mögött kivágtam egy darabot, összeragasztottam, tömítettem, csiszoltam, megint tömítettem, csiszoltam. A tetőt szintén elvágtam hosszában, majd következett a tömítés, csiszolás. A hátfalra kellett egy kis dobozszerűséget faragni, a motor ugyanis így már túllógott a fülkén, és azt a részt letakartam. A belső részt szintén átszabtam a méretcsökkenés miatt, az ágyak lemaradtak, majd az ülések, és a hátfal megkapta a szokásos bőrkárpitozást. Bekerültek a házi kiegészítők (CB, könyöklő, telefon, stb.), majd ment a festőbe.
A kamionnak a zöld-narancssárga kettős színezést gondoltam ki. Az egyszerűbb festés miatt az első lámpa-lökhárító egységet szétvágtam, majd a száradás után összeragasztottam. A tartályt a felépítmény elkészítésekor hosszában el kellett vágni, a pótkocsi ugyanis jóval hosszabb. A vágás után összeragasztottam, tömítettem, csiszoltam, majd lefestettem zöldre. Száradás után a vázra ragasztottam, majd feltettem a kiegészítőket a tartályra. Oldalra feltettem egy nagy dobozt (ez egy régebbi üzemanyagos pótkocsiról maradt le), ami a tej lefejtését szolgálná. Ezután a fülkére is felkerültek a nálam szokásos kiegészítő lámpák, légkürtök, dísztárcsák, és egyéb apróságok. A tartály oldalán található feliratot az itthon talált matricákból ollóztam össze, de nincs semmi jelentése, csak jól mutat.
Ennek először a vázat vettem kezelésbe, mivel egy nyerges vontató volt az alap. Az itthoni készletben talált kimaradt vázdarabokkal kitoldottam a megfelelő hosszúságra, majd összeépítettem. A motort változatlan formában építettem be, csakúgy, mint a futóműveket. Egyedül a kardántengelyen kellett változtatni a megnövekedett hossz miatt. A fülkén nagyfokú átalakításba kezdtem, ugyanis rövidet készítettem a hosszúból. Az ajtók mögött kivágtam egy darabot, összeragasztottam, tömítettem, csiszoltam, megint tömítettem, csiszoltam. A tetőt szintén elvágtam hosszában, majd következett a tömítés, csiszolás. A hátfalra kellett egy kis dobozszerűséget faragni, a motor ugyanis így már túllógott a fülkén, és azt a részt letakartam. A belső részt szintén átszabtam a méretcsökkenés miatt, az ágyak lemaradtak, majd az ülések, és a hátfal megkapta a szokásos bőrkárpitozást. Bekerültek a házi kiegészítők (CB, könyöklő, telefon, stb.), majd ment a festőbe.
A kamionnak a zöld-narancssárga kettős színezést gondoltam ki. Az egyszerűbb festés miatt az első lámpa-lökhárító egységet szétvágtam, majd a száradás után összeragasztottam. A tartályt a felépítmény elkészítésekor hosszában el kellett vágni, a pótkocsi ugyanis jóval hosszabb. A vágás után összeragasztottam, tömítettem, csiszoltam, majd lefestettem zöldre. Száradás után a vázra ragasztottam, majd feltettem a kiegészítőket a tartályra. Oldalra feltettem egy nagy dobozt (ez egy régebbi üzemanyagos pótkocsiról maradt le), ami a tej lefejtését szolgálná. Ezután a fülkére is felkerültek a nálam szokásos kiegészítő lámpák, légkürtök, dísztárcsák, és egyéb apróságok. A tartály oldalán található feliratot az itthon talált matricákból ollóztam össze, de nincs semmi jelentése, csak jól mutat.
|
| Rövid fülke… |
|
| A két tengely köz… |
|
| Zöld-narancs kombin… |
|
| Az üzemanyagtank á… |
|
| A hátsó rész |
|
| Belűl látszik a b… |
|
| Itt látszik igazán… |
2007.12.02.