Pintér György - Múzeumi krimik
A makettek
A diorámán szereplő makettek a Trumpeter (1/35 Swedish Strv 103C Main Battle Tank) és a Hobby Boss (82404 - Swedish Strv.122 Tank) termékei. Mindkét kitről elmondható -de különösen a Hobby Boss-ról- a jó minőség, a beszívódás és sorjamentes alkatrészek, a pontos illeszkedés. Az összeépítés egyik esetben sem jelentett problémát, mindkét készlet az örömmakett kategóriába sorolható, és ami nagyon fontos: elfogadható áron! A 103C olyan 4000 Ft.-, a 122 pedig 5000 Ft.- körüli áron szerezhető be. A Hobby Boss fotómaratást is mellékel a dobozba. Nem is adtam mást hozzájuk, csak mindkét tankon az antennákat, valamint a 103C-n a ködgránátok vetőcsöveinek a láncait.
Nem a reklám helye, de mégis külön köszönetet mondanék a Sziklafőnix makettboltnak, ugyanis náluk vásároltam a 103C-t. Boldogan hazavittem ,és nekiálltam építeni, mikor is felfedeztem, hogy öntési hibás makettel van dolgom, a harckocsi jobb fényszórója környékén hiányzott, illetve elolvadt egy darab. Mikor másnap elmentem hozzájuk, nem volt több raktáron ebből a készletből, ezért ajándékba kaptam a másik tankot egy fillér ráfizetés nélkül úgy, hogy egy kategóriával drágább kit volt, mint amit én vásároltam, és azt is megtarthattam - köszönet érte!! A 103C elejét kijavítottam, a sérülésből már semmi nem látszik.
A dioráma:
Már régen eldöntöttem, hogy az első havas diorámámon a svédek által fejlesztett és hadrendbe állított STRV-103B-t vagy C-t fogom bemutatni. Miután a fent ecsetelt módon hozzájutottam az STRV-122-höz, a koncepció annyiban változott, hogy mindketten egy diorámán fognak szerepelni. Nagy lelkesen neki is álltam a dioráma elkészítésének, amelyet 5 cm vastag hungarocell felragasztásával kezdtem egy előre méretre vágott furnérlapra. Ezek után a hungarocell tetejére ragasztottam "L"-alakban két újabb hungarocell darabot, majd a teljes száradás után egy késsel elnagyoltan kifaragtam a domborzatot. A lágyabb domborulatokat összegyűrt papírgalacsinokkal oldottam meg. Ezeket ragasztószalaggal fixáltam, utána az egész felületet bekentem tapétaragasztóval, erre jött 2-3 réteg törlőkendő, aztán még frissiben száradás előtt egy réteg faragasztó és szódabikarbóna keveréke lett felhordva ecsettel. A növényzet "ültetésével" és a lánctalpak nyomainak kialakításával folytattam, mikor ez is megvolt, akkor egy újabb réteg faragasztós szódabikarbónát pacsmagoltam szét ecsettel a felületen,és a növényzeten megtapadt hó is ekkor készült el. Szikkadás után ismét egy újabb réteg szódabikarbónát szitáltam rá, és ezzel el is készült az alap.
A fák sajátkészítésűek, az alapjuk egy-egy viszonylag egyenes bot vagy rúd. Erre Trinát mestertapasz került, és egyben ki is alakítottam törzsek struktúráját. Száradás után furatokat készítettem, a furatokba pedig beillesztettem a drótból készült ágakat, amelyeket szintén mestertapasszal vontam be. Barna temperával lefestettem az így elkészült törzset, majd híg feketével átmostam az egészet, majd az eredeti színnel szárazecseteltem. Teljes száradás után fehér színnel ismét száraz-ecseteltem, ezek után felkerültek a tűlevelek, jött 2-3 réteg matt lakk, végül pedig felkerült rá a hó. Közben jött az ötlet a fák gyökereinek a bemutatásáról, ezért utólag kimartam a fából készült keretet.
A torkolattüzet egy acélrúd és perlon vatta felhasználásával készítettem - csak szimpla próbálkozásként, mindenféle méret
vétel nélkül. Úgy döntöttem, hogy marad. Viszont rögtön láttam, hogy szó szerint "túllőttem a célon", pontosabban a dioráma szélén. Ez azért gond, mert terveim szerint vitrin helyett üveg alatt tárolnám a kész diorámát, ami gyakorlatilag nem más, mint egy feje tetejére állított akvárium, de a túllógás miatt vagy üvegtető nincs, vagy torkolattűz, amit meg nem tudok utólag lerövidíteni, mert tönkre
menne, meg kitépni sem lenne jó a tank csövéből. Nem tartom tehát kizártnak, hogy az alap lesz megtoldva. Ha eldőlt a dilemma,és mérvadó változások állnak be, akkor frissítem a képeket.