Toyota Celica GT-Four '91 Monte Carlo Rally Winner

1:24, Aoshima-Beemax (2014)

Pintér György - Múzeumi krimik A típusról:
A Celica negyedik generációjának ST165-öse volt a Toyota első autója, mellyel valaki világbajnok lett a WRC-ben. Nevezetesen Carlos Sainz 1990-ben. Bár a gyárnak várnia kellett még 3 évet, hogy a gyártók pontversenyében is nyerhessenek. Akkor már az ötödik generációs Celicával, mely egyben a legsikeresebb autója is volt a japán gyártónak a rally történetében. De az ST165-össel aratták az első nagy győzelmeket, és Sainz volt az első igazán sikeres pilótájuk. Ez a makett a '91-es Monte Carlo Rallys változatot ábrázolja.

Az összeszerelés:

Az alkatrészek minősége: Kifejezetten jónak mondható. Fröccsöntésből eredő sorját szinte egyáltalán nem találtam, a fröccsöntő szerszám nyoma alig néhány alkatrészen látható, ott is általában olyan helyen, ami a kész maketten úgyis takarva van. A részletességi szint talán egy picit elmarad a Tamiyához képest, de még így is bőven jónak mondható.
Felhasznált anyagok, festékek: Revell Contacta makett-ragasztó, melyhez én mindig kevertem egy-két csepp Loctite 406-ot, így tartósabban és gyorsabban is ragad. A maratott alkatrészekhez Loctite Super Attak. Az átlátszó alkatrészekhez Micro Kristal Klear. A matricákhoz Humbrol DecalFix matricafeszítő. Festékekből a makett gyártója a Gunze termékeit ajánlja, de a színtáblázatban ott vannak a Tamiya megfelelő festékei is, én ezeket használtam. A nagyobb fehérre festendő alkatrészeknél (illetve a karosszériaelemeknél) használtam csak a Tamiya TS26-os fehér festékes szóróflakonját, minden mást ecsettel festettem.
Az összeszerelés menetét három nagyobb részre lehet osztani (mint a legtöbb autómakettnél): alváz, belső tér és karosszéria.
Alváz: Különösebb problémám nem volt vele. A karter-védőlemeznél ill. a hátsó tengelyeket védő lemeznél kicsit gondban voltam a gyártó által ajánlott fényes vörös és mattító festék használatával. Gondolom, itt egyfajta selyemmatt vörös szín elérése volt a cél, én a Tamiya matt vörösét túl erőtlen, gyenge színnek találtam, míg a fényes vörös meg amolyan igazi szemet rikító szín, így a kettő keverése mellett döntöttem. 5 csepp matt vöröshöz 1 csepp fényes vöröset adtam, így jött ki a képeken is látható szín. Ezt a keverést aztán az összeszerelés végén, a sárfogó lemezeknél is alkalmaztam. Szerintem elég közel áll az eredetihez. Még egy jó tanács az alváznál: a féktárcsákat nyugodtan ragasszuk hozzá a rugókhoz. Az összeszerelési útmutatóban ugyan azt írják, hogy ne, de ennek hiányában kicsit lötyögősek lesznek a kerekek. Értem én, hogy ha a kerék forog, nyilván a féktárcsa is forog az eredeti autón, de mivel a tárcsából úgyse látszik semmi a kerék mögött, így inkább válasszuk a tartósabb megoldást. A kis műanyag hengert, amibe aztán a kerék tengelye illeszkedik, viszont értelemszerűen ne ragasszuk bele a tárcsába, különben semmi se fog már forogni!
Belső tér: Mivel az alkatrész, amibe minden mást a belső térben beleragasztunk, még a makett korábbi, ausztrál rallys verziójából egy az egyben - a fröccsöntő szerszám módosítása nélkül - került ebbe a verzióba is, így lesz egy kis gondunk. Nevezetesen, hogy az ausztrál verzióban az üzemanyagtartály oldalt helyezkedik el, és három kis tüskével illeszkedik a belső tér alján lévő három kis lyukba. A Monte Carlo-s verzióban viszont a nagyobb üzemanyagtartály középen helyezkedik el, tüskék nélkül, egyszerűen leragsztva a belső tér aljára. Emiatt a három lyuk jól láthatóan ott fog oldalt éktelenkedni. Én ezeket pillanatragasztóval tömítettem, majd több réteg alaposan hígított fehér festékkel tüntettem el. Amire érdemes még figyelni, hogy az összeállítási útmutató utolsó előtti lépésként tünteti fel a pótkerék rögzítését a bukórácshoz (amennyiben megvettük a fotomart alkatrészeket is a maketthez)...már a kasztni, a belső tér és az alváz összeillesztése után! Amennyiben valaki teleportálási képességekkel bíró mágus, annak javaslom ezt a megoldást, mindenki más lehetőleg még a nagyobb részegységek összeragasztása előtt tegye meg ezt a lépést. És figyeljen oda, hogy nem lehet a hátsó bukócsőnek döntve elhelyezni a pótkereket, ahogy az útmutatóban áll, és ahogy egyébként a valódi autóban is volt. Sajnos a rézsút elhelyezkedő bukócső a vízszintes cső előtt nem engedi ezt. Ez egy geometriai hiba az Aoshima- Beemax részéről. Csak a belső tér aljára fektetve tudtam a pótkereket elhelyezni. Aki egyébként hozzám hasonlóan életében először használ fotómart alkatrészeket, annak a teljes nyugalom érdekében ajánlok valami erős idegnyugtatót. Én legalábbis az egyébként is egyre ritkásabb hajamat téptem a biztonsági övek elkészítésénél. Ha valaki tud valami jó tanáccsal szolgálni azt illetően, hogy hogy lehet a leghatékonyabban befűzni az öveket a csatokba, illetve az üléshez rögzíteni őket, hogy ne összevissza röpködjenek, azt szívesen venném. Én pillanatragasztót használtam, de szerintem túl merev lett így az övek kinézete. Nincs meg az a természetes esésük, ami egy valódi biztonsági övnek.
Karosszéria: Érdekes mód itt a gyártó figyelt arra, hogy csak bal oldalt volt visszapillantó tükör az autón az ausztrál verzióval szemben - ahol is mindkét oldalt, és így a jobb oldalt nem éktelenkedik egy betömni való lyuk. A legnagyobb problémámat a matricázás okozta, mert sajnos a maketthez mellékelt matricaszett nem túl jó minőségű. A nagy vörös matricák közelről nézve mintha foltosak lennének, illetve az autó hátsó felére kerülő matrica egyszerűen sehogy se tud rendesen feltapadni. Tekintve, hogy egy többszörösen ívelt, homorú és domború felületű, illetve derékszögű törésekkel is tarkított felületről van szó, így kétlem, hogy akár a legjobb minőségű matrica is képes lenne erre rendesen felilleszkedni. De volt olyan matrica is, ami áztatás közben kettérepedt(!), vagy épp már áztatás előtt is apró repedéseket lehetett rajta megfigyelni. Aztán jött az újabb meglepetés, miszerint is néhány matrica nem mérethelyes. Ez legjobban a reflektorsor tetején lévő Repsol matricán látszik, ennek nem szabadna a fekete felületre is kiterjedni, csak a fehér részen kellene lennie. De a felette lévő Toyota matricát is épphogy be tudtam illeszteni a két vörös felület közé, pedig itt is nagyobb helynek kellett volna a fehér részen szabadon maradnia. Aztán "persze" az autó oldalának hátsó felén sok-sok réteg matricafeszítő használata után se akart az oldalsó díszléc töréseire szépen felfeküdni a nagy vörös matrica. Szóval nem monndhatnám túl jónak a matricaszett minőségét. És ha már matricánál tartunk, az autentikus hatás miatt javaslom az utángyártott Marlboro matricaszett beszerzését, mert amit a maketthez adnak gyárilag ezek helyett, finoman szólva is roppant idétlen.
Az orrkötényt én egyébként az alváz és a kasztni összeillesztése után tettem fel, ezt az útmutatóban még egy korábbi lépésnek mutatják, de szerintem biztonságosabb később felrakni.

Összegzés:
Szerintem ez egy kifejezetten jó makett, ha a gyári matricaszettet nem számoljuk. Még szerencse, hogy többféle utánygyártott matricaszett is kapható ezen maketthez. Az összeszerelési minőség is kifejezetten jónak mondható, nincsenek illesztési hézagok és nem kell egy-egy alkatrész tökéletes illeszkedéséhez millimétereket lecsiszolnunk belőle.