Tupoljev Tu-134
1:100, Master Modell
No.1009 (1990)
Pintér György - Múzeumi krimik
A repülőgépet 1970-ben gyártották, 1970. július 30-án szállt le először Ferihegyen. A gép Malév festéssel, HA-LBG lajstrommal érkezett, de kormányzati repülésekre használták. A BM 1972 szeptemberében vette át a gépet, Prágában festették át, és HA-924 lajstromot kapott. Ebben a feladatkörben 1974 októberéig alkalmazták, utána Malév-gépként repült tovább, újra HA-LBG jelzéssel. 1988 májusban selejtezték, azután tűzoltó és műszaki mentő gyakorló gép lett belőle, majd 2004 szeptemberében egy tűzoltási gyakorlat során kiégett, majd szétbontották.
A testvérgépe (HA-LBH, HA-925) szerencsésebb véget ért. A Malévnál 1988 júliusáig repült, majd eladták a németországi Sinsheimben lévő Auto+Technik múzeumnak. A gépet 1988 szeptemberében repülték át az ingolstadti katonai repülőtérre, majd a szárnyak leszerelése után közúton szállították a múzeumba.
A gépek érdekessége, hogy már a Tu-134A gyártása közben szerelték össze azokat, ezért hosszú örvényorsóval érkeztek a gyárból, de az új Mikron-3V rádiót csak később szerelték be. Ezért ezeken a gépeken 1970 és 1978 között még a szálantenna is fent volt.
A makett 62 db alkatrészből áll és teljesen megegyezik a régi Plasticart készlettel. Az összeállítási útmutató is a régi, a kész gépen mutatja az alkatrészek helyét, csak a futóművek összeállítása van kinagyítva. A kerekek forgathatóan is beépíthetők.
A fehér alkatrészek háromféle árnyalatúak és az anyagvastagságuk is eltérő. Az illesztőcsapok nem pontosak. A pilótafülke üvegezése még véletlenül sem hasonlít az igazira. A vezérsíkok és a féklapok negatív panelvonalúak, a szegecselés pozitív.
Az építést a szárnyak és a vízszintes vezérsík összeragasztásával kezdtem. Úgy gondoltam, hogy a fékszárnyakat és a magassági kormánylapokat kissé kitérített helyzetben rögzítem. Ez nem kevés többletmunkát okozott, de talán így kicsit látványosabb lett.
Az oldalkormányt is átalakítottam. A törzsfelekből levágott darabokat összeragasztottam, kiegészítetem és egy fémrúdból készült tengely segítségével mozgatható állapotban építettem be.
A következő lépés a nem létező pilótafülke elkészítése volt.
Első lépésként a szélvédőket és oldalablakokat építettem meg. Ehhez ideiglenesen összeillesztettem a törzsfeleket és csak a fülkénél ragaszottam össze, majd ezt a kis részt kifűrészeltem a törzsből. Az így kapott darabon sztirollapokból ki tudtam alakítani az ablakkereteket, majd átlátszó plexiből elkészítettem a 12 darab ablakot is. Méretreszabtam a fülke hátlapját. Mivel már adott volt kabin mérete, így el tudtam készíteni a pilóták és a navigátor munkahelyét is.
Az ablakkereteket tartalmazó kabinrészt belül zöldre, kívül fényes fehérre festettem. A kabinüvegek rögzítését először ClearFix-szel próbáltam, de az inkább elkenődött, mint ragadt volna. Pillanatragasztót próbáltam egy külön darabon, de az megmarta a plexit. Végül többlépcsős festék felhasználása adott elfogadható eredményt. Mivel a plexidarabokat elég pontos illesztéssel készítettem, így a tűecsettel adagolt hígabb festéket a kapilláris erő szépen behúzta a résekbe. Ami esetleg az üvegre került, azt száradás után fogpiszkálóval nyom nélkül le tudtam szedni.
A maketthez adott antennák és érzékelők egy részén elég vastag talapzat volt, ezeket lecsiszoltam és húzott szálból készült csappal rögzítettem a törzshöz. A szálantenna-bekötés alkatrészét besüllyesztettem a felületbe, a törzs tetején lévő két hosszú antennát rövidebbre vágtam. Az antennákat fotók alapján helyeztem megfelelő pozíciókba. A szálantenna későbbi rögzítéséhez egy kis fémhurkot építettem be a függőleges vezérsík felső részébe.
A következő átalakítás az utastéri ablakokat érintette. Első lépésként a rossz helyen lévő jobboldali két kisablak és a hátsó mosdók ablakainak furatait ragasztottam be, majd méretarányos rajz alapján fúrtam új helyre őket.
Az utaskabin ablakai sem stimmeltek, mindkét oldalon egy-egy ablak hiányzik a makettről, ezeket pótoltam. Az ablaksorokat szárazon bepróbálva, az látszott, hogy mélyen bent vannak a törzs külső síkjától. Ezt úgy javítottam, hogy a géptörzs belső feléből kimartam a felesleges anyagot, majd ezután illesztettem az ablakokat a helyükre.
A géptörzs belső felülete kapott két réteg festéket, egy szürke alapozás után az ablaksor alatti rész ismét szürke színt kapott, felette pedig fehér lett. Ezzel akadályoztam meg, hogy a kész gép áttetsző műanyag hatású legyen.
Miután a "belső" munkákkal elkészültem, összeragasztottam a tözsfeleket. Ekkor volt lehetőség függőleges vezérsíkon lévő rés eltüntetésére. Beragasztottam a pilótafülke felső részét, ami az ablakokat foglalta magába. Felkerültek a szárnyak és a vízszintes vezérsík is. Ahol szükséges volt tömítettem, csiszoltam a ragasztás után maradt hibákat.
A hajtóművek is átestek egy kisebb átalakításon. Levágtam a fúvócső-imitációt, elöl és hátul kimartam a tárcsákat tartó permeket. A tárcsákat egy öntőkeretből vágott tengelyre ragasztottam, hogy ne essenek ki. Festés után összeállítottam a hajtóműveket. A fúvócsövet egy fémszínűre festett szívószál darabból készítettem el.
A gép kétszínű alapozó festést kapott. A fémszínű rész matt szürkét, a törzs felső része matt fehéret. Lemaszkoltam a fehér részeket és két rétegben fújtam fel a fémszínt, Revell 99 alumínium festékkel. A szárnyak belépő felülete Humbrol 11 ezüst festést kapott. Ezután kerültek maszkoásra a már lefestett fémfelületek és az ablakok. A törzs felső része és a függőleges vezérsík fényes fehér (Revell 04), festést kapott. Az orr felső része matt fekete, az orr alatti burkolat és a felső két antenna szürke színt kapott. A futómű alkatrészek fém színt kaptak (Revell 91), a keréktárcsák zöldre lettek festve, a kis antennák krómezüst festést kaptak.
A Makettinfón sikerült korábban beszerezni ebben a méretarányban matricát a géphez, de erről a lapról csak az ajtó és vészkijárat kereteket, a címert és a Tu134 feliratot használtam fel.
A "HA-924"-et, az ablakok feletti feliratot átlátszó matricalapra, a piros csíkot és a nemzeti zászlót fehér alapú matricalapra készítettem el lézernyomtatóval, majd egy réteg "Micro Liquid Decal Film"-mel fixáltam azokat.
Ezután a szokott módon, vizes áztatás után kerültek fel a darabok a gép felületére.
A matricák és a fémre festett felületek védelmére egy réteg Revell 01 fényes lakkréteget fújtam fel az egész gépre.
A lakk megszáradása után ragasztottam be a futóműveket, ahol a kerekek, a kialakításból adódóan forognak.
Beragasztottam a hajtóműveket, valamint az üveges orrkúpot is.
Felkerültek a kis antennák, érzékelők.
Átlátszó öntökeretdarabból készültek a helyzetjelzők. A faroklámpa sima lakkal, a két "villogó" piros izzólakkal lett festve. A szárnyvégi "lámpák" is izzólakkal lettek kialakítva.
A szálantenna vékony fémhuzalból készült, amit pillanatragasztóval rögzítettem a helyére.
Tudom, hogy az átalakítások, feljavítások ellenére ez sem lett pontos mása az eredeti gépnek, de úgy gondolom, hogy megérte többletmunkát fektetni a makett megépítésébe.
A testvérgépe (HA-LBH, HA-925) szerencsésebb véget ért. A Malévnál 1988 júliusáig repült, majd eladták a németországi Sinsheimben lévő Auto+Technik múzeumnak. A gépet 1988 szeptemberében repülték át az ingolstadti katonai repülőtérre, majd a szárnyak leszerelése után közúton szállították a múzeumba.
A gépek érdekessége, hogy már a Tu-134A gyártása közben szerelték össze azokat, ezért hosszú örvényorsóval érkeztek a gyárból, de az új Mikron-3V rádiót csak később szerelték be. Ezért ezeken a gépeken 1970 és 1978 között még a szálantenna is fent volt.
A makett
A makett 62 db alkatrészből áll és teljesen megegyezik a régi Plasticart készlettel. Az összeállítási útmutató is a régi, a kész gépen mutatja az alkatrészek helyét, csak a futóművek összeállítása van kinagyítva. A kerekek forgathatóan is beépíthetők.
A fehér alkatrészek háromféle árnyalatúak és az anyagvastagságuk is eltérő. Az illesztőcsapok nem pontosak. A pilótafülke üvegezése még véletlenül sem hasonlít az igazira. A vezérsíkok és a féklapok negatív panelvonalúak, a szegecselés pozitív.
Az építés
Az építést a szárnyak és a vízszintes vezérsík összeragasztásával kezdtem. Úgy gondoltam, hogy a fékszárnyakat és a magassági kormánylapokat kissé kitérített helyzetben rögzítem. Ez nem kevés többletmunkát okozott, de talán így kicsit látványosabb lett.
Az oldalkormányt is átalakítottam. A törzsfelekből levágott darabokat összeragasztottam, kiegészítetem és egy fémrúdból készült tengely segítségével mozgatható állapotban építettem be.
A következő lépés a nem létező pilótafülke elkészítése volt.
Első lépésként a szélvédőket és oldalablakokat építettem meg. Ehhez ideiglenesen összeillesztettem a törzsfeleket és csak a fülkénél ragaszottam össze, majd ezt a kis részt kifűrészeltem a törzsből. Az így kapott darabon sztirollapokból ki tudtam alakítani az ablakkereteket, majd átlátszó plexiből elkészítettem a 12 darab ablakot is. Méretreszabtam a fülke hátlapját. Mivel már adott volt kabin mérete, így el tudtam készíteni a pilóták és a navigátor munkahelyét is.
Az ablakkereteket tartalmazó kabinrészt belül zöldre, kívül fényes fehérre festettem. A kabinüvegek rögzítését először ClearFix-szel próbáltam, de az inkább elkenődött, mint ragadt volna. Pillanatragasztót próbáltam egy külön darabon, de az megmarta a plexit. Végül többlépcsős festék felhasználása adott elfogadható eredményt. Mivel a plexidarabokat elég pontos illesztéssel készítettem, így a tűecsettel adagolt hígabb festéket a kapilláris erő szépen behúzta a résekbe. Ami esetleg az üvegre került, azt száradás után fogpiszkálóval nyom nélkül le tudtam szedni.
A maketthez adott antennák és érzékelők egy részén elég vastag talapzat volt, ezeket lecsiszoltam és húzott szálból készült csappal rögzítettem a törzshöz. A szálantenna-bekötés alkatrészét besüllyesztettem a felületbe, a törzs tetején lévő két hosszú antennát rövidebbre vágtam. Az antennákat fotók alapján helyeztem megfelelő pozíciókba. A szálantenna későbbi rögzítéséhez egy kis fémhurkot építettem be a függőleges vezérsík felső részébe.
A következő átalakítás az utastéri ablakokat érintette. Első lépésként a rossz helyen lévő jobboldali két kisablak és a hátsó mosdók ablakainak furatait ragasztottam be, majd méretarányos rajz alapján fúrtam új helyre őket.
Az utaskabin ablakai sem stimmeltek, mindkét oldalon egy-egy ablak hiányzik a makettről, ezeket pótoltam. Az ablaksorokat szárazon bepróbálva, az látszott, hogy mélyen bent vannak a törzs külső síkjától. Ezt úgy javítottam, hogy a géptörzs belső feléből kimartam a felesleges anyagot, majd ezután illesztettem az ablakokat a helyükre.
A géptörzs belső felülete kapott két réteg festéket, egy szürke alapozás után az ablaksor alatti rész ismét szürke színt kapott, felette pedig fehér lett. Ezzel akadályoztam meg, hogy a kész gép áttetsző műanyag hatású legyen.
Miután a "belső" munkákkal elkészültem, összeragasztottam a tözsfeleket. Ekkor volt lehetőség függőleges vezérsíkon lévő rés eltüntetésére. Beragasztottam a pilótafülke felső részét, ami az ablakokat foglalta magába. Felkerültek a szárnyak és a vízszintes vezérsík is. Ahol szükséges volt tömítettem, csiszoltam a ragasztás után maradt hibákat.
A hajtóművek is átestek egy kisebb átalakításon. Levágtam a fúvócső-imitációt, elöl és hátul kimartam a tárcsákat tartó permeket. A tárcsákat egy öntőkeretből vágott tengelyre ragasztottam, hogy ne essenek ki. Festés után összeállítottam a hajtóműveket. A fúvócsövet egy fémszínűre festett szívószál darabból készítettem el.
A festés
A gép kétszínű alapozó festést kapott. A fémszínű rész matt szürkét, a törzs felső része matt fehéret. Lemaszkoltam a fehér részeket és két rétegben fújtam fel a fémszínt, Revell 99 alumínium festékkel. A szárnyak belépő felülete Humbrol 11 ezüst festést kapott. Ezután kerültek maszkoásra a már lefestett fémfelületek és az ablakok. A törzs felső része és a függőleges vezérsík fényes fehér (Revell 04), festést kapott. Az orr felső része matt fekete, az orr alatti burkolat és a felső két antenna szürke színt kapott. A futómű alkatrészek fém színt kaptak (Revell 91), a keréktárcsák zöldre lettek festve, a kis antennák krómezüst festést kaptak.
Matricák
A Makettinfón sikerült korábban beszerezni ebben a méretarányban matricát a géphez, de erről a lapról csak az ajtó és vészkijárat kereteket, a címert és a Tu134 feliratot használtam fel.
A "HA-924"-et, az ablakok feletti feliratot átlátszó matricalapra, a piros csíkot és a nemzeti zászlót fehér alapú matricalapra készítettem el lézernyomtatóval, majd egy réteg "Micro Liquid Decal Film"-mel fixáltam azokat.
Ezután a szokott módon, vizes áztatás után kerültek fel a darabok a gép felületére.
A matricák és a fémre festett felületek védelmére egy réteg Revell 01 fényes lakkréteget fújtam fel az egész gépre.
Végszerelés
A lakk megszáradása után ragasztottam be a futóműveket, ahol a kerekek, a kialakításból adódóan forognak.
Beragasztottam a hajtóműveket, valamint az üveges orrkúpot is.
Felkerültek a kis antennák, érzékelők.
Átlátszó öntökeretdarabból készültek a helyzetjelzők. A faroklámpa sima lakkal, a két "villogó" piros izzólakkal lett festve. A szárnyvégi "lámpák" is izzólakkal lettek kialakítva.
A szálantenna vékony fémhuzalból készült, amit pillanatragasztóval rögzítettem a helyére.
Tudom, hogy az átalakítások, feljavítások ellenére ez sem lett pontos mása az eredeti gépnek, de úgy gondolom, hogy megérte többletmunkát fektetni a makett megépítésébe.
|
|
001 Tu-134
|
|
|
002 Doboz
|
|
|
003 Matrica
|
|
|
004 HA-924 matrica
|
|
|
005 Leírás
|
|
|
006 P1000140
|
|
|
007 P1000142
|
|
|
008 P1000143
|
|
|
010 P1000145
|
|
|
011 P1010010
|
|
|
012 P1020298
|
|
|
013 P1000360
|
|
|
014 P1020137
|
|
|
015 P1020345
|
|
|
016 P1070381
|
|
|
021 P1070791
|
|
|
022 P1070793
|
|
|
023 P1070800
|
|
|
023 P1070800
|
|
|
023 P1070800
|
|
|
023 P1070800
|
|
|
023 P1070800
|
|
|
023 P1070800
|
|
|
023 P1070800
|
|
|
023 P1070800
|
2024.02.04.