Pintér György - Múzeumi krimik Bevezető.

Mondandómat avval kezdeném, hogy legfőképpen a kamionos szekcióban dolgozom, de kiskorom óta imádom a dieseles tengeralattjárókat. Könyveket, filmeket, játékokat szereztem be főleg a német típusokról. Most, egzisztenciás helyzetemben végre lehetővé vált hogy hozzájussak a Revell cég idáig legnagyobb méretben elkészült tengeralattjárójához,. a type VIIC-hez.

Előzmények.
Megjelenését követően pályáztam rá, és raktam félre, hiszen ez a kitt nem egy olcsó darab. Akkoriban 14-15ezer között mozgott a hazai boltok polcain. Aztán elérkezett a 2006-os Mosonmagyaróvári verseny, ahol a börzén Keri barátomnak köszönhetően 10 ezerért hozzájutottam. Örömmel lapozgattam már akkor az összeállítási rajzát, és merengtem tervezgettem a kitt jövőjét. Mivel a maga 93 centijével igazán impozáns és részletes darab, már az elején érthető volt számomra hogy feljavítást is fogok végezni rajta. Ehhez nem épp olcsó de remek megoldása Eduárd bácsi fotómaratott készlete. Sokat törtem a fejem hogy melyik változatot építsem meg, végül egy olyan makett mellett döntöttem, ami filmvásznon is szerepelt. Ez a film pedig az U-571. Az eredeti 571-es hajóról szinte semmi fellelhető információt nem találtam a kinézetére vonatkozóan, egyedül a toronyjelzést sikerült azonosítani. Ez viszont még csak nem is hasonlított a filmben szereplő modelléhez, ezért a filmet vettem teljes egészében alapul.

Az építés.

Elsőként az összeállítási rajzot vettem a kezembe egy ceruza társaságában, majd a TV és a DVD távirányítóját. Már nem tudom, pontosan hányszor néztem végig a filmet, hányszor tekertem bele, vagy állítottam meg egy-egy képkockánál, mire végre bejelöltem mit és hogyan kell építenem. A jelölgetések haladtával észrevehető volt hogy a filmben szereplő naszád kinézete hasonlít a leírásban szereplő 5 hajó egyikéhez, ezért a filmben nem jól látható részeket ez alapján építettem meg.
Az építést a törzzsel kezdtem. Durva csiszolópapírral belülről elvékonyítottam a vízbeömlő nyílásokat a hajó elején és végén majd a merevítő bordák beragasztása után fekete papírból megcsináltam a hengeres belső testet. Következett a fedélzet majd a törzs végén a kormánylapátok és annak szerkezete. Sajnos itt-ott nem szép az illeszkedése az egyes daraboknak ezért tömítés és csiszolás is szerepelt a „forgatókönyvben”. Az összeállt törzset ekkor kezdtem el elborítani a fotómaratásokkal. A fedélzeten megszámlálhatatlan sok ajtópántot jelöltek, néha már jojózott a szemem a sok miniatűr 1mm-es daraboktól. Felkerültek az orrárra a recés hálószaggatók, a hanglokátor, valamint a hátuljára a kötélzettartók. A fedélzeti gépágyú következett, szinte nehézség nélkül illesztettem össze a gyári és a maratott alkatrészeket. A torony már több türelmet igénylő feladatnak bizonyult. Az érzékeny hullámtörő felhelyezése, a légvédelmi ágyút körülvevő korlátok, nembeszélve a torony oldalán található rengetek lépcső és kapaszkodó tartókonzoljai. Lassacskán összeállt a hajó, következhetett a festés.

A festés.

Mivel nem a leírásban szereplő változatokat készítettem el, ezért újra filmnézés következett. A torony, valamint a törzs vízvonal feletti része szürkésszínű a fedélzet valamivel sötétebb. A fedélzeti gépágyú szerintem nem különbözik a toronytól, a légvédelmi ágyú viszont fekete. A torony belsejében lévő faberakás barna színű, ez jól látszik némely képkockán, valamint az is hogy a periszkóp teteje halványszürke. A toronyhoz a Humbrol 145-ét használtam először.. de teljes takarás után összehasonlítva a filmel, nagyon sötétnek bizonyult. Egy kis fehér belekeverése után és pár csepp barna hozzáadásával már egész „tengó” színe lett. A fedélzet maradt eredeti 145 a vízvonal alatti rész Humbrol 123 + fehér. Megpróbáltam rozsdázni a doboztetőn látható helyeken. Először pigmentporral próbáltam, de lepergett. Ezt követően bekevertem egy keveset higítóval és ecsettel pingáltam fel. amint végeztem már fogtam is a sima higítót, és visszamostam őket.. pacásítottam. Száradás után újra átfújtam Humbrol 145+166 keverékével addíg amíg már csak éppenhogy látszódott a rozsda. Míg száradt két hurkapálcika közé kifeszítettem 0,10-es damilt.. majd Humbi 123-al lefújtam. Közben kipingáltam a faberakást a tornyon, valamint a periszkópot és a pihenő üléseket a korláton. A damil száradása után vért izzadtam mire sikerült pontosan összeszerelni az antennát. végül felkerültek az alsó korlátokra is a húzalok. Felhelyeztem a 2 rézszínű proppelert és nagy megkönnyebüléssel dőltem hátra. Egyetlen dolog hiányzik már az egészből, mégpedig a toronymatrica ami elkészült ugyan, de nem tudtam felhasználni.

Összegzés.

Aki szereti a tengeralattjárókat, bíztos vagyok benne hogy előbb-utóbb beszerzi ezt a makettet. Igaz az ára elég borsos, de részletesen kidolgozott, megfelelő háttéranyaggal gyönyörűen feljavítható kitt, annak ellenére hogy nemcsak maratást is készítettek hozzá, de majdhogynem komplett feljavító műgyanta készletet is. Első hajómként megvagyok elégedve, ígaz nem lett annyira élethű de kezdésnek nem rossz. Több gyakorlattal egy igen impozáns és kiemelkedő darab lehet bárki gyüjteményében.

U-571 007

U-571 001

U-571 003

U-571 005

U-571 007

U-571 008

U-571 009

U-571 011

U-571 012

U-571 015

U-571 016

U-571 017

U-571 018

U-571 019

U-571 020

U-571 021

U-571 022

U-571 023

U-571 024

U-571 025

U-571 026

U-571 027

U-571 028

U-571 029

U-571 030

2007.12.11.

Állandó segítségemre volt: Keri (Keresztes László)
Matricakészítés: barackdr (Lantos Zoltán)

Mindkettőjüknek nagy-nagy köszönet!

Értékeld a cikket! ?

A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció

Szólj hozzá! ?

Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció