Pintér György - Múzeumi krimik
Manapság már alig találni az országban aktív bányát, hiszen az elmúlt évtizedekben ezek többsége kimerült, vagy gazdaságtalanná vált a működtetésük. A legnagyobb bányák a Mátra és a Bükk déli lábánál vannak, ezek látják el barnaszénnel és lignittel a visontai, illetve olajra való átállásig a lőrinci hőerőművet. Mára a tárnák bezártak, csak a hatalmas külszíni fejtések maradtak. Egy ilyenben dolgozott ez a gép is, mígnem 2008-ban a Mátrai Erőmű Zrt. Rózsaszentmárton községnek adományozta.
A gépet a falu határában állították ki, hogy az egykori lignitbányászatra emlékeztessen.
Ezt a típust a csehszlovák, majd cseh Unex gyár gyártotta a kilencvenes évek közepéig. A cseheknél, szlovákoknál, lengyeleknél még jó pár példány működik, időnként a használtpiacon is találni hirdetéseket párezer euróért.
Visontán hármat használtak, de a 80-as években a bősi erőműnél is dolgozott ilyen, csak a visszaemlékezések szerint sokat fogyasztott az őt ellátó generátor (korabeli plugin-hibrid). A másik, Magyarországon még fellelhető gép a bükkábrányi múzeumban van.
A 114 tonnás gép óránként 430 m³-t tud megmozgatni. Három elektromotor felel a főbb mozgásokért, ezek vezetéken kapják a 260kW-os betáplálást. A gép a földön húzta maga után a 380-500V-os kábelt.
A kiállított példány pontos helye térképen.
Egy E-303 kotró működés közben.
A kiállított gépnél található geoláda.
Sajnos a típus hazai alkalmazásáról lehetetlen képet találni, de mellékelek pár érdekes fotót hasonló gépekről.
A gépet a falu határában állították ki, hogy az egykori lignitbányászatra emlékeztessen.
Ezt a típust a csehszlovák, majd cseh Unex gyár gyártotta a kilencvenes évek közepéig. A cseheknél, szlovákoknál, lengyeleknél még jó pár példány működik, időnként a használtpiacon is találni hirdetéseket párezer euróért.
Visontán hármat használtak, de a 80-as években a bősi erőműnél is dolgozott ilyen, csak a visszaemlékezések szerint sokat fogyasztott az őt ellátó generátor (korabeli plugin-hibrid). A másik, Magyarországon még fellelhető gép a bükkábrányi múzeumban van.
A 114 tonnás gép óránként 430 m³-t tud megmozgatni. Három elektromotor felel a főbb mozgásokért, ezek vezetéken kapják a 260kW-os betáplálást. A gép a földön húzta maga után a 380-500V-os kábelt.
A kiállított példány pontos helye térképen.
Egy E-303 kotró működés közben.
A kiállított gépnél található geoláda.
Sajnos a típus hazai alkalmazásáról lehetetlen képet találni, de mellékelek pár érdekes fotót hasonló gépekről.
|
|
A Rózsaszentmárton mellett kiállított E-303 kotrógép
|
|
|
|
|
|
A kotrót egy fő kezelte
|
|
|
A gép felújításában helyi diákok is segédkeztek
|
|
|
A kanál mozgatását kizárólag sodronyokkal oldották meg, hidraulika nélkül
|
|
|
Az állórész tömege 70 tonna, amiből csak a lánctalp 10 tonna
|
|
|
A gépet 25 tonna ellensúly stabilizálja
|
|
|
|
|
|
A betáplálás helye
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A kanál 3m³-es
|
|
|
A fogak cserélhetők, ezek idővel elkoptak
|
|
|
A kotró adatlapja
|
|
|
UNEX E-303 rajza egy prospektusban
|
|
|
Kotrók egy kőbányában
|
|
|
Kotrógép a Naszály mészkőbányájában - 1969
|
|
|
Jelenet a Tízezer nap című filmből (1967)
|
|
|
Egy kisebb markoló Csepelen - 1950
|
2024.04.24.
Utolsó módosítás: 2024.12.04.
Utolsó módosítás: 2024.12.04.