Pintér György - Múzeumi krimik
Sziasztok!
Fiatalabb koromban rengeteget maketteztem, aztán az egyetem alatt valahogy abbamaradt a dolog. Most viszont több időm van, így jó ötletnek tűnt egy korábbi hobbimat feleleveníteni. Kezdésnek az évek óta félkészen, illetve dobozban figyelő kitek befejezésével ügyködöm, ezek közül az első a Revell 1:72-es Tigrise.
I. A HARCKOCSIRÓL
Az építés:
Tekintve, hogy nem egy fiatal készletről beszélünk, nem csodálkoztam, hogy jó néhány illeszkedési problémával szembesültem. Ez volt az első zimmerit próbálkozásom anno, üvegező gitt és kólás kupak segítségével applikáltam. A gitt alkalmazását azonban utólag visszatekintve nem javaslom senkinek, mert nagyon nehezen talált tapadást a felületen. A köténylemezeket, illetve a torony hátulját található tárolót sörösdobozból készítettem újra, mivel élethűbb elgondolásnak tűnt, mint az eredeti műanyag. Mivel a tornyon nem volt tökéletes az illeszkedés, végül egy szúnyoghálóból készült álcahálóval takartam el jó részét. A motortér tetejére szűk szövésű hálóból készítettem el a szellőzőket takaró gallyrácsokat.
A festés:
Revell enamel festékeket használtam, amit utólag bánok, mert a bemosásnál kellemetlen élményeket eredménezett. Egyszerű háromszínű német festést készítettem, erre jött a megkopott téli álca, szintén enamel fehérrel (és szintén megbántam...). Akril feketével igyekeztem bemosni, több-kevesebb sikerrel: Ahol az akril megült, ott némileg megmarta az enamel felületet, ami igencsak keserű tanulópénzként summáztam. Toronyszámot és felségjeleket nem kapott, a zimmeritre nem mertem matricázni, meg láttam pár fotót '45-ben Hazánk területén harcolt Tigrisekről, amiken nem voltak az említett jelzések.
Weathering:
Pasztellkrétát használtam a sár és a rozsda érzékeltetésére. Több rétegben és árnyalatban igyekeztem elkészíteni, hogy a sár különböző száradási fázisai elkülönüljenek. A későbbi munkafolyamatok során a páncélost már a diorámával együtt koszoltam.
II. A DIORÁMA
A keresztről:
Hungarocellből készült, a Krisztus fiugra, és a Mária dombormű "öntéssel", levegőn száradó gyurmából. Kísérleti jelleggel készítettem, a festésnél fugaport kevertem fehér festékkel, azzal kentem le az egészet, majd olajfestékekkel filtereztem. Végül az AK sötétbarna bemosójával emeltem ki a részleteket.
A figurák:
Italeri készletekből valók, enamel festékekkel festve. A német eichentarn egyenruha őszi oldalát igyekeztem reprodukálni rajtuk, több-kevesebb sikerrel. ötöt választottam ki, vegyes fegyverzettel, hogy egy szedett-vedett Kampfgruppe érzetét keltsék.
Az alap:
15x15cm-es fa alapzatra készült, a domborzatot levegőn száradó gyurmával alakítottam ki. Megjegyzés: Ha nem lakkozzátok le előtte a fát, a gyurmában lekötött nedvesség egy részét felszívja, és megvetemedik (nálam is ez történt, szerencsére csak alig észrevehetően).
A föld & sár:
Föld és faragasztó keveréke (utóbbiból csak annyit, amennyi feltétlen kell, mert hajlamos berepedezni az eredmény, ha túl "szmötyi"). Érdemes több vékony rétegben dolgozni. Ahol a nedvesség látszatát akartam kelteni, ott fényes lakkal kezeltem.
A fű:
Méretre vágott kenderkóc, csomónként felragasztva. Miután elkészült a befüvesített terület, különböző árnyalatú olajfestékekkel szárazecseteltem.
A hó:
A jól bevált szódabikarbóna+faragasztó. Mivel olvadt havat akartam ábrázolni, fényes lakkal szárazecseteltem, a lábnyomok festetlen figurák közreműködésével készültek.
Egyebek:
A bokrok gyökerekből és elszáradt gazból készültek. Pár eldobált orosz felszerelés is felkerült, ezek különböző maradékok más készletekből.
A koncepció háttere a Tavaszi Ébredés Hadművelet, 1945 márciusában, a Dunántúlon. A kérészéletű német offenzíva során a sár nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a német nehézharckocsik ne tudjanak érvényesülni. Ezt az alaposan megsüllyedt Tigris ábrázolásával igyekeztem érzékeltetni.
Nagyjából ennyiben tudnám összefoglalni a dioráma elkészültét.
Köszönöm, hogy megtiszteltél eme szösszenet elolvasásával! :)
-Ricsi-