Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola (ÉVISZ)
1:80, saját építés
(2002)
Pintér György - Múzeumi krimik
Egy nem mindennapi makett építésébe kezdtem 2002. január elején. Egy szakközépiskola "amely iskolába járok"-makettjét kezdtem el építeni. Ennek egy 70 év körüli épület az egyik része, a másik pedig 30 év körüli. Nyíregyházán található az iskola, amely megye szinten is a legjobbak között jegyzett. A bemutatásról ennyi elég is, inkább térjünk át a dolgok nehezebb részére.
tervek felkutatása, méretek felvétele
a megfelelő anyagok megvétele
a vázszerkezet elkészítése
az oldalfalak elkészítése
a tetőszerkezet elkészítése
festés
növényzet, terep elkészítése
1. Építész suliról lévén szó a tervrajzok megszerzése nem volt egy nagy kaland. Azonban a helyes méretarány megtalálása már jelentett egy kis fejfájást, mert az épület méretei nem igazán engedték meg a megszokott kicsinyítési méreteket, ezért elkezdtem számolgatni, hogy pl. az 1:100-as arány túl kicsi, az 1:50-es meg túl nagy makettet eredményezett volna. Ezért a számolgatások végére 1:80-as méret volt az, ami pont megfelelőnek bizonyult a számomra.
A méretek tudatában felméreteztem egy papírlapra, hogy hogyan is fog majd kinézni. Ezek után már nem volt más hátra, mint elmenni bevásárolni.
2. Az alapnak 10 mm vastag rétegelt lemezt gondoltam, hogy az lesz a megfelelő, de rájöttem, hogy tévedek, ugyanis megvétel után egy héttel, mikor már elkezdtem építeni rá a vázszerkezetet, elkezdtek a falap sarkai felhajolni, de már nem akartam újra kezdeni, ezért 20*20 mm-es fenyőlécet erősítettem rá, így sikerült kiegyenesítenem. Ezek után már nem volt gond vele. A gerendaként szolgáló fenyőlécek 10*10, 7*7 mm-esek. Faragasztónak nekem a legjobban bevált a PALMA nút és csapragasztója, ezért ezt használtam. Papírragasztónak viszont csak a piros színű Technokol volt a megfelelő. És még hátra volt különböző finomságú csiszolópapírok megvétele, (csak a papír alkalmas ilyesmire, a vászon nem jó).
3. Megkezdődhetett az építés, a vázszerkezet 10*10 mm-es fenyőfa lécből készült. Először az alapot körbeépítettem a lécdarabokkal (kis görbevágó fűrésszel vágtam a sarkoknál 45o-ban, hogy aztán majd később ezek derékszöget adjanak nekem.) Majd ezekre merőlegesen beállítva a falak sarkai következtek. Végül, hogy egyezzen a falmagassággal, elkészítettem a felső gerendázatot, úgy, hogy a léc vastagságát levontam a felfelé menő lécekből.
4. A falak elkészítése volt a leghosszadalmasabb, mert minden oldalfalat külön méretre kellet vágni, majd az ajtók, ablakok helyét kijelölni és szikével egyesével kivágni oket. Volt olyan fal, amelyen több, mint 100 db ablak volt. Ezek után következett a vakolat utánzat elkészítése, melyet különböző finomságú csiszolópapírokkal oldottam meg, amelyek közül a legdurvább is a 280-as jelű volt, ettől csak finomabbat használtam. Más fajtával készült a lábazat is meg a vakolat is, így látványosan elkülönült egymástól. Majd következtek az ablakok, amelyeket füstszínű plexi lapból valósítottam meg, azért hogy ne lehessen belátni a belsejébe, mert az nem volt kidolgozva. Miután már ezek megvoltak,hozzá illesztettem a gerendázathoz őket, de nem ragasztottam oda, mert akkor nem tudtam volna lefesteni.
5. A tetőszerkezet volt a következő, aminek 7*7 mm-es ugyancsak fenyőfa lécekből oldottam meg a vázát, és kartonlapból készítettem hozzá a pala utánzatot, amelyre még öntapadós fóliát ragasztottam, amely után úgy nézett ki, akárcsak az igazi. Ahol pedig lapos tető van, oda 280-as csiszolópapírt ragasztottam. Még itt készítettem el a kéményt is, amely csak egy egyszerű téglalap alakúra hajtogatott téglamintás papírlap.
6. Következő lépés volt a festés, melyet olajfestékkel oldottam meg. Akadtak azért itt is problémák, ugyanis elég nagy felületeket kellet lefesteni és ezt ecsettel nehéz lett volna megoldani, pisztollyal meg sok festék kárba ment volna, ezért vettem olyan fajta festőhengert, amelyet a szobafestők használnak, csak én a kicsi változatát. És a festék kb. 1:1-es arányú hígításával nekiláttam a festésnek. Nem egy nagy kaland, mert egyszerűen tologatni kellet a hengert a csiszolópapíron, amely nem nedvesedett át, ezért jobb a sima papírlapnál.
7. A külső terepet a már jól megszokott sulifix+homok keveréke adta, illetve ahol növényzet található, oda nem a makettes műfüvet használtam fel, hanem boltban kapható szárított petrezselymet használtam (sokkal élethűbb, mint a szivacstörmelék). Az aszfaltos, illetve betonos területek kartonlapból és ráragasztott öntapadós fóliából készültek, majd pedig lefestettem őket valódi színukre. Fenyőfákat és kicsi bokrokat helyeztem el, ahogy az a valóságban is van. A dróthálót két végén egy-egy oszloppal fogattam oda, így már csak a két kaput kellet felragasztani és készen is volt.
Röviden ennyi 3 hónap történései. Ezzel a pályázat elkészült, már csak a kiértékelést kellet megvárni.
tervek felkutatása, méretek felvétele
a megfelelő anyagok megvétele
a vázszerkezet elkészítése
az oldalfalak elkészítése
a tetőszerkezet elkészítése
festés
növényzet, terep elkészítése
1. Építész suliról lévén szó a tervrajzok megszerzése nem volt egy nagy kaland. Azonban a helyes méretarány megtalálása már jelentett egy kis fejfájást, mert az épület méretei nem igazán engedték meg a megszokott kicsinyítési méreteket, ezért elkezdtem számolgatni, hogy pl. az 1:100-as arány túl kicsi, az 1:50-es meg túl nagy makettet eredményezett volna. Ezért a számolgatások végére 1:80-as méret volt az, ami pont megfelelőnek bizonyult a számomra.
A méretek tudatában felméreteztem egy papírlapra, hogy hogyan is fog majd kinézni. Ezek után már nem volt más hátra, mint elmenni bevásárolni.
2. Az alapnak 10 mm vastag rétegelt lemezt gondoltam, hogy az lesz a megfelelő, de rájöttem, hogy tévedek, ugyanis megvétel után egy héttel, mikor már elkezdtem építeni rá a vázszerkezetet, elkezdtek a falap sarkai felhajolni, de már nem akartam újra kezdeni, ezért 20*20 mm-es fenyőlécet erősítettem rá, így sikerült kiegyenesítenem. Ezek után már nem volt gond vele. A gerendaként szolgáló fenyőlécek 10*10, 7*7 mm-esek. Faragasztónak nekem a legjobban bevált a PALMA nút és csapragasztója, ezért ezt használtam. Papírragasztónak viszont csak a piros színű Technokol volt a megfelelő. És még hátra volt különböző finomságú csiszolópapírok megvétele, (csak a papír alkalmas ilyesmire, a vászon nem jó).
3. Megkezdődhetett az építés, a vázszerkezet 10*10 mm-es fenyőfa lécből készült. Először az alapot körbeépítettem a lécdarabokkal (kis görbevágó fűrésszel vágtam a sarkoknál 45o-ban, hogy aztán majd később ezek derékszöget adjanak nekem.) Majd ezekre merőlegesen beállítva a falak sarkai következtek. Végül, hogy egyezzen a falmagassággal, elkészítettem a felső gerendázatot, úgy, hogy a léc vastagságát levontam a felfelé menő lécekből.
4. A falak elkészítése volt a leghosszadalmasabb, mert minden oldalfalat külön méretre kellet vágni, majd az ajtók, ablakok helyét kijelölni és szikével egyesével kivágni oket. Volt olyan fal, amelyen több, mint 100 db ablak volt. Ezek után következett a vakolat utánzat elkészítése, melyet különböző finomságú csiszolópapírokkal oldottam meg, amelyek közül a legdurvább is a 280-as jelű volt, ettől csak finomabbat használtam. Más fajtával készült a lábazat is meg a vakolat is, így látványosan elkülönült egymástól. Majd következtek az ablakok, amelyeket füstszínű plexi lapból valósítottam meg, azért hogy ne lehessen belátni a belsejébe, mert az nem volt kidolgozva. Miután már ezek megvoltak,hozzá illesztettem a gerendázathoz őket, de nem ragasztottam oda, mert akkor nem tudtam volna lefesteni.
5. A tetőszerkezet volt a következő, aminek 7*7 mm-es ugyancsak fenyőfa lécekből oldottam meg a vázát, és kartonlapból készítettem hozzá a pala utánzatot, amelyre még öntapadós fóliát ragasztottam, amely után úgy nézett ki, akárcsak az igazi. Ahol pedig lapos tető van, oda 280-as csiszolópapírt ragasztottam. Még itt készítettem el a kéményt is, amely csak egy egyszerű téglalap alakúra hajtogatott téglamintás papírlap.
6. Következő lépés volt a festés, melyet olajfestékkel oldottam meg. Akadtak azért itt is problémák, ugyanis elég nagy felületeket kellet lefesteni és ezt ecsettel nehéz lett volna megoldani, pisztollyal meg sok festék kárba ment volna, ezért vettem olyan fajta festőhengert, amelyet a szobafestők használnak, csak én a kicsi változatát. És a festék kb. 1:1-es arányú hígításával nekiláttam a festésnek. Nem egy nagy kaland, mert egyszerűen tologatni kellet a hengert a csiszolópapíron, amely nem nedvesedett át, ezért jobb a sima papírlapnál.
7. A külső terepet a már jól megszokott sulifix+homok keveréke adta, illetve ahol növényzet található, oda nem a makettes műfüvet használtam fel, hanem boltban kapható szárított petrezselymet használtam (sokkal élethűbb, mint a szivacstörmelék). Az aszfaltos, illetve betonos területek kartonlapból és ráragasztott öntapadós fóliából készültek, majd pedig lefestettem őket valódi színukre. Fenyőfákat és kicsi bokrokat helyeztem el, ahogy az a valóságban is van. A dróthálót két végén egy-egy oszloppal fogattam oda, így már csak a két kaput kellet felragasztani és készen is volt.
Röviden ennyi 3 hónap történései. Ezzel a pályázat elkészült, már csak a kiértékelést kellet megvárni.
|
|
1
|
|
|
2
|
|
|
3
|
|
|
4
|
|
|
5
|
|
|
6
|
|
|
7
|
|
|
9
|
|
|
10
|
|
|
11
|
|
|
12
|
|
|
13
|
|
|
14
|
|
|
15
|
|
|
16
|
|
|
8
|
2002.06.01.
Utolsó módosítás: 2008.01.06.
Utolsó módosítás: 2008.01.06.