Vickers Wellington Mk I C
1:48, Trumpeter
Pintér György - Múzeumi krimik
Amikor beléptem a modellboltba nézelődni, rögtön szemet szúrt ez a hatalmas repülő a polc tetején, és addig szemeztem vele, hogy a végén már nem volt szívem otthagyni. Hosszas alkudozás után végül egész olcsón hozzájutottam a RAF második világháborús éjszakai bombázójának hatalmas másolatához. Otthon felnyitottam a dobozt, és alaposan áttanulmányoztam az útmutatót és az alkatrészeket. Már akkor tudtam, hogy ehhez a géphez semmiféle kiegészítő elemet nem kell majd gyártani, a Trumpeter nagyon jó munkát végzett.
Az alkatrészek meglepően jó minőségű anyagból készültek, és mint utólag kiderült, majdnem tökéletesen passzoltak. További meglepetés volt, hogy a futóakna belsejéhez fémmaratást adtak, illetve a futószár is fémből készült. De ami a legnagyobb meglepetést okozta: a gumiabroncs valódi gumiból készült, és külön kell ráhúzni a felnire. Ez azért érdekes, mert az ugyan ilyen méretarányú Revell gyártmányon a kerék két fél darabból van, és csupa műanyag.
Nehézségeket okozott viszont, hogy a Trumpeter a saját színkódjait adta meg, holott én jó minőségű Revell festékkel szerettem volna festeni, de szerencsére az eladó segítőkész volt, és együtt kitaláltuk milyen színek felelnek meg az adott kódnak.
Miután minden szükséges előkészületet elvégeztem, nekiálltam a makettnek. Mivel bombázóról van szó, a gép inkább kívülről látványos, mint belülről, ezért úgy döntöttem nem viszem túlzásba azoknak a részeknek a kidolgozását, amik a kész maketten nem lesznek láthatóak. Így a belső téren semmilyen feljavítást nem végeztem, csak a gyári alkatrészeket dolgoztam ki. Mivel a gépről nem sok képet találtam, nem igazán volt elképzelésem, milyenre fessem azt a rengeteg műszert, amit be kellett építeni. Végül úgy döntöttem hallgatok a leírásra, és a rádiót és az összes többi műszert feketére festettem, de sehogysem tetszett nekem ez az egyszínű beltér, még akkor sem, ha nem látszik, ezért a kapcsolókat, és az összes kiálló részt fehérrel kiemeltem. Ez nagyon sokat javított az összképen, és elégedetten léphettem a következő részhez: a géppuskaállásokhoz.
Az összerakásnál nem volt velük semmi gond, viszont később elég sok fejfájást okoztak. Amikor a törzs két felét össze kellett illeszteni, muszály volt beépíteni, ugyanis a törzsön van egy perem, ami a helyén tartja a géppuskaállásokat, emiatt a későbbi beszerelés lehetetlen. A kiálló kis géppuskacsövek nagyon megnehezítették a gép mozgatását, állandóan elakadtak, és a vége az lett, hogy egy óvatlan pillanatban letörtek. :( Annyi előnye volt a dolognak, hogy innentől kezdve kényelmes volt az építés, és ha utólag visszaragasztom őket, akkor nem lehet majd észrevenni, hogy mi történt.
A következő lépés a két darab kilenc hengeres csillagmotor elkészítése volt. Ezekre különös gondot fordítottam, hiszen a kész makett központi része lesz, mivel a gépet a földön állva készítem el, és valószínüleg lesz majd két ember, akik karban tartják. Azért ezt a megoldást választottam, mert a motor olyan szép, hogy megszakadna a szívem, ha el kéne takarni a moroburkolattal.
A makett most már hasonlított egy repülőre, rajta voltak a szárnyak, a futómű, és a vezérsíkok. Úgy döntöttem a motorokat festés után ragasztom be. Nem kellett sokat tömítgetni az illsztéseknél, minden szinte tökéletesen passzolt. Miután mindent szépen lecsiszoltam, kapott egy szürke alapozóréteget. Erre fújtam fel alulra a matt feketét. Ezután következett a felső részre a matt olajzöld, majd végül felkerültek a sötétbarna foltok is. Ezután egy kis higítóval egybemostam a színeket, és ugyan azzal a sötétbarnával, amivel a foltokat is csináltam vékonyan átfújtam az egész felső részt. Ettől az egész egységesebbnek tűnik, és nem olyan éles az átmenet a színek között.
Jelenleg itt tartok, remélem az elkövetkező néhány hétben sikerül befejeznem. Ha tetszett/nem tetszett a cikk, írj!
Az alkatrészek meglepően jó minőségű anyagból készültek, és mint utólag kiderült, majdnem tökéletesen passzoltak. További meglepetés volt, hogy a futóakna belsejéhez fémmaratást adtak, illetve a futószár is fémből készült. De ami a legnagyobb meglepetést okozta: a gumiabroncs valódi gumiból készült, és külön kell ráhúzni a felnire. Ez azért érdekes, mert az ugyan ilyen méretarányú Revell gyártmányon a kerék két fél darabból van, és csupa műanyag.
Nehézségeket okozott viszont, hogy a Trumpeter a saját színkódjait adta meg, holott én jó minőségű Revell festékkel szerettem volna festeni, de szerencsére az eladó segítőkész volt, és együtt kitaláltuk milyen színek felelnek meg az adott kódnak.
Miután minden szükséges előkészületet elvégeztem, nekiálltam a makettnek. Mivel bombázóról van szó, a gép inkább kívülről látványos, mint belülről, ezért úgy döntöttem nem viszem túlzásba azoknak a részeknek a kidolgozását, amik a kész maketten nem lesznek láthatóak. Így a belső téren semmilyen feljavítást nem végeztem, csak a gyári alkatrészeket dolgoztam ki. Mivel a gépről nem sok képet találtam, nem igazán volt elképzelésem, milyenre fessem azt a rengeteg műszert, amit be kellett építeni. Végül úgy döntöttem hallgatok a leírásra, és a rádiót és az összes többi műszert feketére festettem, de sehogysem tetszett nekem ez az egyszínű beltér, még akkor sem, ha nem látszik, ezért a kapcsolókat, és az összes kiálló részt fehérrel kiemeltem. Ez nagyon sokat javított az összképen, és elégedetten léphettem a következő részhez: a géppuskaállásokhoz.
Az összerakásnál nem volt velük semmi gond, viszont később elég sok fejfájást okoztak. Amikor a törzs két felét össze kellett illeszteni, muszály volt beépíteni, ugyanis a törzsön van egy perem, ami a helyén tartja a géppuskaállásokat, emiatt a későbbi beszerelés lehetetlen. A kiálló kis géppuskacsövek nagyon megnehezítették a gép mozgatását, állandóan elakadtak, és a vége az lett, hogy egy óvatlan pillanatban letörtek. :( Annyi előnye volt a dolognak, hogy innentől kezdve kényelmes volt az építés, és ha utólag visszaragasztom őket, akkor nem lehet majd észrevenni, hogy mi történt.
A következő lépés a két darab kilenc hengeres csillagmotor elkészítése volt. Ezekre különös gondot fordítottam, hiszen a kész makett központi része lesz, mivel a gépet a földön állva készítem el, és valószínüleg lesz majd két ember, akik karban tartják. Azért ezt a megoldást választottam, mert a motor olyan szép, hogy megszakadna a szívem, ha el kéne takarni a moroburkolattal.
A makett most már hasonlított egy repülőre, rajta voltak a szárnyak, a futómű, és a vezérsíkok. Úgy döntöttem a motorokat festés után ragasztom be. Nem kellett sokat tömítgetni az illsztéseknél, minden szinte tökéletesen passzolt. Miután mindent szépen lecsiszoltam, kapott egy szürke alapozóréteget. Erre fújtam fel alulra a matt feketét. Ezután következett a felső részre a matt olajzöld, majd végül felkerültek a sötétbarna foltok is. Ezután egy kis higítóval egybemostam a színeket, és ugyan azzal a sötétbarnával, amivel a foltokat is csináltam vékonyan átfújtam az egész felső részt. Ettől az egész egységesebbnek tűnik, és nem olyan éles az átmenet a színek között.
Jelenleg itt tartok, remélem az elkövetkező néhány hétben sikerül befejeznem. Ha tetszett/nem tetszett a cikk, írj!
|
|
1
|
|
|
2
|
|
|
3
|
|
|
4
|
|
|
5
|
|
|
6
|
|
|
7
|
|
|
8
|
|
|
9
|
|
|
10
|
|
|
11
|
|
|
12
|
2009.05.04.
Utolsó módosítás: 2009.05.05.
Utolsó módosítás: 2009.05.05.