Pintér György - Múzeumi krimik
Messzi múltamban volt már Jak-1M makettem a Zts Plastyk kiadásában, (amit sokan csak Mikro néven ismertek). Annak ellenére, hogy nem volt túl jól sikerült Yak-1b forma, jobb híján abból építettem magamnak (kettő darabot) a polcomra. Szerettem az eredeti típus alakját, ezért megfogadtam, ha egyszer valaki kiad egy frankó Yak-1b -t, akkor mindent félreteszek miatta. (Na jó, nem mindent.) Egy szép napon ért a hír, hogy készül 1:72 -ben Yak-1b az Arma Hobby -nál. Csak jókat hallottam eddig a gyártóról, így nem lehetett kérdés hogy kosárba kerüljön rögtön a megjelenéskor.
.
B. kép
[1] A kormányfelületek bordázatát túl magasnak találtam (a csűrők alsó felületének kivételével), ezért visszacsiszoltam őket szolidabbra.
[2] Az UBS motorgéppuskát kifúrtam, majd a torkolatnál szikével finoman vékonyítottam a falát.
[3] A mindössze 0,8mm vastagságú kipufogócsonkokba 0,4mm széles lyukakat fúrtam. Mivel a csonkok végei beszűkülnek, így nem mertem a végeit bővíteni, mert ettől a művelettől rövidültek volna.
[4] A légcsavarkúpot kifúrtam, az indító berendezés ellendarabjához formára igazítottam szikével.
Az olajhűtő szabályozó lemezének kilépő élét vékonyítottam.
.
C. kép
[5] A motorburkolat felső részét egy szépen formázott, (de teljesen indokolatlanul ott lévő) csap tartja ilyen magasan. Kivágtam a csapot, a motorburkolat szépen ráült a helyére.
[6] Beszívódásokat tömítettem Mr.Dissolved Putty –val a kabin mögött felül egy helyen, a törzs alján két helyen, illetve a farokfutó aknafedők külső oldalán is. (Leginkább ott volt ilyenre szükség, ahol a burkolat belső falán nagyobb mennyiségű anyag, mint pl illesztőcsap volt.)
.
D. kép
A réz maratást Mr.Metal Primer és Levelling Thinner 1:1 arányú keverékével alapoztam.
Gunze c002 fényes feketével előkészítettem a felületet a fém színeknek.
Olaj és vízhűtőkhöz, valamint a kézi tekerentyűkhöz az oldalkonzolokra Alclad Alc112 Steel színt vittem fel.
Az üléshevederek nálam Gunze c310 Brown, a csatok Humbrol 56 színt kaptak.
[7] A réz műszerfalra kerülő (egymásra hajtott, dupla szélességű) hármas műszercsoport magasan kiemelkedik. A vékony matrica nagy szintkülönbségekkel bíró felületre rásimogatható. (A műanyag műszerfal elemnél is megvan ez a jelentős szintkülönbség). A réz műszerfalat, a műanyag műszerfalra ragasztva lehet csak a fülkébe rögzíteni.
[8] A matricák nagyobbak, mint a maratások, és nem elég azok körvonaláig visszavágni. A széleiket be kell hajtani vissza, ami sok utánnyomkodást igényel. MicroScale Set és Sol folyadékokat is használtam. (Az öszhatáshoz elég lenne csak a műanyag műszerfalra, és oldalsó műanyagból megformázott műszerdobozokra matricázni, ugyanis a maratáson ugyanez a matrica nem annyival jobb csukott kabinnál.)
[9] A (feltehetőleg ragasztott) páncélüvegen az osztásokat, bekarcolással imitáltam.
[10] A páncélüvegre az alsó és felső rögzítőkeretet maszkoltam, ecseteltem. (Nem lett szép, sőt a képeimen egyenesen rondának hat.)
.
E. kép
A fülke belseje A-14 szín , amit az AK Real Colors rc319 festékéből fújtam fel. Lakkozás után a panelezés az AK2072 Grey and Blue Camouflage folyadékával történt.
A műszerfal, és a további műszerek nálam Gunze H452 Rußschwarz. (Az oldalkonzoloknak is ilyen színt kellet volna hogy kapjanak.)
[11] A tekerentyűk helye rosszul van jelölve az összeállítási rajzon, mert nem az oldalkonzolok élére kell, hogy kerüljenek, hanem az oldalkonzol fölé. Végül a kialakított helyükön sem férnek el a rézzel vastagított műszerfal miatt, így a törzs összeállítása után a maradék helyre (hátrább) ragasztottam be őket. Ekkor már ezen tekerentyűk színe is az eredetihez közelebbi Humbrol 56 volt.
Kékkel kifújtam előre az olajhűtő és a vízhűtő belsejének minden elemét.
Az olajhűtő lemezét Kristal Klear –rel ragasztottam be. Hogy a maratásokról ne tépje le a festéket később valamilyen maszkolás, ezért papírzsepivel fedtem le azokat, majd Blu-Tack –kal zártam el a festék bejutás útját.
.
F. kép
[12] A plexi eleje és a motorburkolat vége nem fért el egymástól, ezért óvatosan szedtem le anyagot mindkettőből.
[13] Az elülső kabintető elem tetején lévő maszk rövidre van gyárilag méretezve. A hossz hiányát pótoltam.
[14] A kabintető maszkjának leghátsó tagját tizenötödik nekifutásra sikerült csak elfogadható módon feltennem. Sok küzdelem után már valahogy meg is sikerült nyújtanom az addig merevnek tűnő anyagot, és végeredményben gyűrötten sikerült már csak felhelyeznem, ráadásul nem is tökéletesen.
A célzókészülék egy íves világosabb színű csövön "lebeg" műszerfal előtt, ami a mögötte, lentebb lévő sötét műszerfalról teljesen el is vonja a figyelmet.
[15] Merev fóliából vágtam "üveget" a célzókészülékre. (A célzókészülék üvegjéből a későbbi „P” jelű képen látható talán valamivel több)
Az antenna árbóc nem egy szokásos hosszúkás csappal, hanem egy apró talpacskával rögzül a helyén, a helyes szögű beállításával sokat eljátszottam.
A törzsfelek illesztései nagyon kevés tömítőanyagot igényeltek.
.
G. kép
[16] Az olajhűtő alkatrész osztása nem ér el a szárnytő osztásához, ezért 0,1mm -is sztirollal hézagoltam.
[17] A bal oldali vízszintes vezérsík, és a törzs találkozása nálam alulról igényelt egy kis hézagolást.
A kamó AMT-6 -osának a Gunze H452 Rußschwarz színét választottam. Egy ismerősöm javaslatára, megpróbáltam a sötét alapszínre a világosabb foltozást.
A világosabb szín az AMT-4 volt az AK Real Colors kínálatából.
.
H. kép
Nem éreztem rá a sötét szín világosabbal történő felülfújására, ezért telibetoltam zölddel az egész sárkányt.
Újra a H452 feketéhez nyúltam, és szabadkézzel maszkolások nélkül felfújtam az útmutatóban ábrázolt mintát. Több archív kép rendelkezésre áll az általam választott gépről, mindegyik másik állapotában mutatva be a repülőt. Mivel a fényképek minősége, és változatossága nem adott egyértelmű válaszokat a részleteket illetően, így inkább az összeállítási rajz vonalait követtem.
A has AMT-7 szín szintén az AK Real Colors festékeiből került kiválasztásra. A motorburkolat íves lemezosztásainál a Tamiya hajlékony maszkoló (fehér) szalagját használtam.
.
I. Kép
[18] Maszkoltam az UBS géppuska, és a ShVAK ágyú csőtorkolatait, majd Alclad GunMetal színnel fújtam meg őket.
AK Gauzy Agent fényes lakkal fújtam le a gépet a matricázás előkészítéseként.
A készlet matricával nem volt gondom, szépen felsimultak a felületre.
MicroScale lágyító folyadékát csak a függőleges vezérsík, és az oldalkormány találkozására kerülő csillaghoz használtam.
Fél nap száradás után újabb réteg lakkot fújtam a matricák fölé.
[19] A farokrészen nagyobbacska lyuk tátong , ahol a magassági kormány rudazatának kellene lenni. Ez a hiány utólag került észrevételezésre, és egy ~0,88mm átmérőjű közel 4mm -es sztirolszálból pótoltam. (A kerek 1mm -es szál már utólag nem volt befűzhető, így a rendelkezésemre álló eggyel kisebb került felhasználásra).
[20] A szárnyon lévő üzemanyagszintjelző műszereket sem adták matrica formájában. Körsablonokat vágtam hozzá, majd kifújtam őket fehérrel. Lakkoztam, és befolyattam feketével, hogy megjelenhessenek a műszer vésett részletei.
Későbbiekben volt egy kis bemosás, koszolás pigment porral. Kapott antenna szálat a Mig Ammo rugalmas szálából.
[21] A futóburkolatok tetejének a szárny aljában lenne helye. Mivel nálam pont nem fértek be, így levágtam ezeket az illesztő nyúlványokat.
.
Végszó:
Nagyon kellemes benyomást tett rám az Arma Hobby készlete. Könnyen építhető, pontos makettet tettek le az asztalra. Volt egy kis bibi az apróbb beszívódásokkal, illetve a kabin maszkokkal, de összességében igen pozitív volt az összkép. Élveztem az építés minden szakaszát. Egy további piros pontot is adnék a gyártónak, amiért felismerték, hogy a makettezőnek igénye lehet megismerni az adott pilóta gépét. Az Arma Hobby oldalán elérhetővé tették a gép archív fotóit, és ismert történetét. Követendőnek tartanám más gyártók számára ezt a gyakorlatot. A cég termékével kapcsolatosan szerzett tapasztalatom alapján biztosra veszem, hogy a későbbiekben szeretnék a még a választékukból makettet építeni.