Pintér György - Múzeumi krimik
Bár nem vagyok járatos a földi járművek készítésében, mégis támadt egy kivitelezhetőnek tűnő ötletem zimmeritkészítéssel kapcsolatban. Sokan sokféle módszert említenek (és alkalmaznak) ennek az antimágneses rétegnek az elkészítéséhez. Vannak,akik a csavarhúzóval történő mintázásra esküsznek, vannak,akik a kifejezetten erre a célra készített „ipari” szerszámot javasolják. Az ötletem valahol a kettő között helyezkedik el: nem a durvább csavarhúzós módszer, de nem is a külföldről drága pénzért beszerezhető profi szerszám. Mindössze egy kis találékonyság (no meg persze kézügyesség) segítségével elkészített olcsó házi alkalmatosság.
Az ötlet:
Az ásványvizes palackok kupakjának széle recés, ezt végiggörgetve a félszáraz putty-n az eredetihez nagyon hasonló mintázatot tudunk kialakítani. Egy csörömpösben járatosabb kolléga már próbálkozott vele egyszer, de elmondása szerint a kupak nem mindenhová fér oda, nagyok az egyes bordák közötti közök, és még a tömítőt is felszedi. Ezeket a hiányosságokat kellett kiküszöbölnöm valahogyan.
A megoldás:
1. Először is ki kell választanunk a megfelelő mintázatú kupakot. A Szentkirályi ásványvizek csavaros teteje megfelelőnek tűnik, de választhatunk többféle finomságút is.
2. Mi lenne, ha le tudnánk kicsinyíteni a kupakot? -> Több helyre odaférne. De hogyan tudjuk ezt megoldani? Egyszerűen: a kupakból óvatosan vágunk egy szeletet valami éles dologgal, így egy recézett szélű gyűrűt kapunk. A gyűrű szélessége függhet az egyszerre zimmeritezni szándékozott felület nagyságától (Pl. ha a valóságban mondjuk 20x20 cm-es „négyzeteket” csináltak, akkor ~0,6 cm széles gyűrű kell).
Ha ebből a gyűrűből kivágunk egy olyan hosszú részt, ami egy kívánt átmérőjű rudat teljesen körbeér, akkor már meg is vagyunk. Egy problémánk van még, nevezetesen az, hogy a kupak belseje menetes. Ezeket a kidomborodó részeket maróval, csiszolóval, késsel távolítsuk el és próbáljuk a lehető legvékonyabbra venni az anyagot. Erre azért van szükség, hogy könnyebben a rúd köré tudjuk tekerni.
3. A tömítő megtapadását talán elkerülhetjük, ha vizes állapotban dolgozunk az eszközzel.
Az összeállítás:
Van tehát egy adott átmérőjű rúd, illetve egy olyan hosszú gyűrűdarab (számoljunk vele, hogy ennek is van egy vastagsága, ami növeli az átmérőt!), amit körbe lehet tekerni ezen a rúdon. Ezt pillanatragasztó segítségével meg is tehetjük. Figyeljünk arra, hogy a gyűrű két végének találkozásakor ne alakuljon ki lépcső és lehetőleg a recék is szépen illeszkedjenek egymáshoz. A rudat középen fúrjuk át, majd készítsünk neki egy tengelyt, amire ráhúzhatjuk. Ezt legkönnyebben egy gemkapocsból tudjuk megvalósítani. Az alakja megegyezik a festőhengerek tengelyének alakjával, a két oldalára egy darab gyűrűt téve megakadályozhatjuk a lecsúszást is. Pluszban akár cserélgethetjük is a különböző recézésű alkalmatosságokat.
Másik megoldási lehetőség, ha a levágott szelvényt gyűrűformára alakítjuk, majd egy dróttal ideiglenesen összefogatjuk. A közepét kiönthetjük olyan anyaggal, amit megszilárdulva átfúrhatunk (Pl.: műgyanta).
A tengely másik végét elhasznált ecset nyelébe, vagy szikenyélbe fogjuk, és máris gördíthetjük a felületen. Természetesen a rúd átmérőjétől függően még így sem tudunk majd mindenhová odaférni, de jóval kevesebbet kell kézzel „utánigazítani”.
Remélem mindenkinek öröme telik az eszköz elkészítésében és használatában.
Az ötlet:
Az ásványvizes palackok kupakjának széle recés, ezt végiggörgetve a félszáraz putty-n az eredetihez nagyon hasonló mintázatot tudunk kialakítani. Egy csörömpösben járatosabb kolléga már próbálkozott vele egyszer, de elmondása szerint a kupak nem mindenhová fér oda, nagyok az egyes bordák közötti közök, és még a tömítőt is felszedi. Ezeket a hiányosságokat kellett kiküszöbölnöm valahogyan.
A megoldás:
1. Először is ki kell választanunk a megfelelő mintázatú kupakot. A Szentkirályi ásványvizek csavaros teteje megfelelőnek tűnik, de választhatunk többféle finomságút is.
2. Mi lenne, ha le tudnánk kicsinyíteni a kupakot? -> Több helyre odaférne. De hogyan tudjuk ezt megoldani? Egyszerűen: a kupakból óvatosan vágunk egy szeletet valami éles dologgal, így egy recézett szélű gyűrűt kapunk. A gyűrű szélessége függhet az egyszerre zimmeritezni szándékozott felület nagyságától (Pl. ha a valóságban mondjuk 20x20 cm-es „négyzeteket” csináltak, akkor ~0,6 cm széles gyűrű kell).
Ha ebből a gyűrűből kivágunk egy olyan hosszú részt, ami egy kívánt átmérőjű rudat teljesen körbeér, akkor már meg is vagyunk. Egy problémánk van még, nevezetesen az, hogy a kupak belseje menetes. Ezeket a kidomborodó részeket maróval, csiszolóval, késsel távolítsuk el és próbáljuk a lehető legvékonyabbra venni az anyagot. Erre azért van szükség, hogy könnyebben a rúd köré tudjuk tekerni.
3. A tömítő megtapadását talán elkerülhetjük, ha vizes állapotban dolgozunk az eszközzel.
Az összeállítás:
Van tehát egy adott átmérőjű rúd, illetve egy olyan hosszú gyűrűdarab (számoljunk vele, hogy ennek is van egy vastagsága, ami növeli az átmérőt!), amit körbe lehet tekerni ezen a rúdon. Ezt pillanatragasztó segítségével meg is tehetjük. Figyeljünk arra, hogy a gyűrű két végének találkozásakor ne alakuljon ki lépcső és lehetőleg a recék is szépen illeszkedjenek egymáshoz. A rudat középen fúrjuk át, majd készítsünk neki egy tengelyt, amire ráhúzhatjuk. Ezt legkönnyebben egy gemkapocsból tudjuk megvalósítani. Az alakja megegyezik a festőhengerek tengelyének alakjával, a két oldalára egy darab gyűrűt téve megakadályozhatjuk a lecsúszást is. Pluszban akár cserélgethetjük is a különböző recézésű alkalmatosságokat.
Másik megoldási lehetőség, ha a levágott szelvényt gyűrűformára alakítjuk, majd egy dróttal ideiglenesen összefogatjuk. A közepét kiönthetjük olyan anyaggal, amit megszilárdulva átfúrhatunk (Pl.: műgyanta).
A tengely másik végét elhasznált ecset nyelébe, vagy szikenyélbe fogjuk, és máris gördíthetjük a felületen. Természetesen a rúd átmérőjétől függően még így sem tudunk majd mindenhová odaférni, de jóval kevesebbet kell kézzel „utánigazítani”.
Remélem mindenkinek öröme telik az eszköz elkészítésében és használatában.
|
|
A fej közelebbről
|
|
|
A szerszám teljes egészében
|
|
|
az eredmény
|
2009.12.06.
Utolsó módosítás: 2009.12.14.
Utolsó módosítás: 2009.12.14.