Zlin Z-142
1:72, Hobby Boss
Pintér György - Múzeumi krimik
Nemrég megjelent egy cikk itt egy Z-242 építéséről, ami meghozta az ihletet, hogy én is megosszam veletek ezt.
Hosszabb szemezés és némi utánajárást követően megleptem magam a Hobby Boss Zlinjével, most pedig úgy gondoltam, megosztom veletek is az építés küzdelmeit.
A gép részletesebb bemutatását hanyagolnám, cseh iskolagépről van szó. Meglepő módon a Youtube-on bőven akad a Lom Praha (CLV) zlines mindennapjairól, ott valahogy nem szigorúan őrzött hadititok.
A készletről elöljáróban álljon néhány mondat. Érdekes módon a törzset és a szárnyat is átlátszó műanyagból öntötték. A gyártó egyszerűsített, ún. Easy Kit sorozatának egy tagja, körülbelül egy tucatnyi alkatrésszel. Egynek jó, de azért túlegyszerűsítették szerintem. A festési útmutató viszont elég fiktív, kívül-belül bőven van eltérés.
Itt vissza is utalnék a videókra. Maga a Z-142 egy elterjedt típus, így egy Z-142 belsejéről nem nagy kihívás képek keríteni az interneten. A gond azzal volt, hogy megszámlálhatatlan apró eltérés van a példányok között, így még másik Lom Praha-s gép is csak saccaméternek volt jó, mert elkövettem azt a hibát, hogy addig ellenőriztem a referenciákat, amíg találtam a kis flottán belül is eltéréseket. A saját igényeimet így nem tudtam maradék nélkül másképp kielégíteni, csak ha pontosan erről a gépről találok képeket, ráadásul olyan állapotban, ami a mellékelt matricákkal meg is valósítható.
Na, ennek a kulcsa lett a Youtube, és az ominózus bemutatóvideók, ahol sikerült egy-két képkockát elcsípnem, így derült fény többek között a lazacrózsaszín kabinbelsőre is.
Tulajdonképpen az idő jelentős része ment el referencia kergetéssel.
Az építés bontással kezdődött. Ahogy az az első képen látható, bőven felvett a készlet mindenféle lapocskát, drótdarabot és miegymást. Egyrészt a meglévő részletek átalakítása, másrészt újabbak kialakítása volt műsoron. Itt ugye elsősorban a kabinról beszélhetünk, de ezen kívül a leszálló fényszórókkal is volt dolog, nevezetesen ki kellett alakítani, majd jöhetett minden más. Motorimitáció, és egy kis törődés a futóművekkel, valamint a külső egyéb részleteivel, és lényegében a nehézségi rangsor is ez volt.
A fülkében kezelésre szorult a műszerfal. Műszerek helyének kifúrása, hátulra fekete lap ragasztása, majd lakk cseppek üvegimitációként. Egy feketére festett lapocska mint kijelző, és néhány kar, kapcsoló, talapzat. Lett még hevederezés, fejtámlák, illetve valamennyi részlet kialakítása a "kalaptartón".
Komoly kihívás elé állított a kiegyensúlyozás.
A makett rendkívül faroknehéz. Sajnos nem lett volna elég az orrot simán feltölteni horgászólommal, így is ült. Ki kellett marni a motortér falait marófejjel. Nyilván minél több műanyagot eltávolítok, annál több ólom fér be, de közben vigyázni kellett, hogy nehogy átlyukadjon az anyag. Színes műanyagnál ezt lehet látni, fény felé tartva egyre fehéredik, na de átlátszónál...
Ha viszont már úgyis belenyúltam a "motortérbe", kapott egy kis lemezt is, imitálandó a léghűtés terelőlemezét, egyúttal le is volt a gond arról, hogy különben be lehetett volna látni a kabinba. Ezen kívül, ahogy arra hozzászólásban pmheros emlékeztetett, a farkat is kimartam belül, amennyire csak lehetett, hogy pár milligrammot itt is nyerjek.
Ugrás a fényszórókra! először is a fészküket kellett kialakítani, természetesen még csak jelezni sem jelezte a gyártó, hogy hol is kellene lennie. A fészek kialakítása után átlátszó öntőkeret korongokat ragasztottam be reflektorként, előzőleg a hátukat ezüsttel "befoncsorozva". Utána jött a türelemjáték, átlátszó lapból az egészre az áramvonalazó borítás, plusz a fehér árnyékoló lap. Apránként, milliméterről milliméterre haladva ragasztottam be, nehogy megtörjön valahol. Végül bőven adtam neki pillanatragasztóból, egyrészt hogy kitömítse biztosan az illesztést, másrészt szilárdságot is adjon neki. Persze az egészet rendesen fel kell polírozni. Előtte megfelelően zsírtalanítani, nehogy kicsapódjon a ragasztó gőze, illetve meggyőződni róla, hogy eléggé átlátszóra szárad.
Aztán jött saját magam sanyargatásának következő állomása a napellenző függöny elkészítése volt. Egy kis drót kellett hozzá, alufólia, némi fehér alapozó, és egy jó adag türelem, hogy ne gyűrjem össze és hajítsam ki az ablakon az egészet.
A sárkány összeragasztása után a látható illesztési hibák javítása jött, majd alapozás, újabb javítások, alapozás, karcolgatás, pár panelvonal javítása változatos sorrendben, amíg elégedett nem lettem.
Aztán jöhettek kívülre az apróságok, mint fellépők, csűrő súlyok, pitot cső, antennák miegymás. Az építés során a fellépők természetesen többször le is törtek.
A végső, fehér alapozást követően először a sárga jelzőszínek kerültek fel, majd a somás tapasztalatok az "álca" festésével kapcsolatban.
Sajnos, mint mondtam, a gyári festésminta csak hozzávetőleges, így az árnyalatokat is szemre kellett keresni.
Festés közben aztán két eredményem is született. Először is, hogy inkább mégis ki kéne maszkolni a foltozást, nem szabad kézzel fújni. Másodszor pedig, a Gunze lila kupakos folyékony maszkolót ráhagyni az utókorra.
A fekete csillogásgátló sáv felfújása után jött a szokásos lakk, matrica, lakk, enameles átmosás, majd megint lakk réteg, és a végszerelés.
A matricáktól nem vártam sokat, ennek ellenére matricalágyítóra szépen reagáltak, nem sok gond volt ezzel a résszel.
A magam részéről ajánlom ezt a készletet mindenkinek, mert szerintem bármelyik repülő gyűjteményt feldobja, utángyártott matricát is bőven lehet találni.
Hosszabb szemezés és némi utánajárást követően megleptem magam a Hobby Boss Zlinjével, most pedig úgy gondoltam, megosztom veletek is az építés küzdelmeit.
A gép részletesebb bemutatását hanyagolnám, cseh iskolagépről van szó. Meglepő módon a Youtube-on bőven akad a Lom Praha (CLV) zlines mindennapjairól, ott valahogy nem szigorúan őrzött hadititok.
A készletről elöljáróban álljon néhány mondat. Érdekes módon a törzset és a szárnyat is átlátszó műanyagból öntötték. A gyártó egyszerűsített, ún. Easy Kit sorozatának egy tagja, körülbelül egy tucatnyi alkatrésszel. Egynek jó, de azért túlegyszerűsítették szerintem. A festési útmutató viszont elég fiktív, kívül-belül bőven van eltérés.
Itt vissza is utalnék a videókra. Maga a Z-142 egy elterjedt típus, így egy Z-142 belsejéről nem nagy kihívás képek keríteni az interneten. A gond azzal volt, hogy megszámlálhatatlan apró eltérés van a példányok között, így még másik Lom Praha-s gép is csak saccaméternek volt jó, mert elkövettem azt a hibát, hogy addig ellenőriztem a referenciákat, amíg találtam a kis flottán belül is eltéréseket. A saját igényeimet így nem tudtam maradék nélkül másképp kielégíteni, csak ha pontosan erről a gépről találok képeket, ráadásul olyan állapotban, ami a mellékelt matricákkal meg is valósítható.
Na, ennek a kulcsa lett a Youtube, és az ominózus bemutatóvideók, ahol sikerült egy-két képkockát elcsípnem, így derült fény többek között a lazacrózsaszín kabinbelsőre is.
Tulajdonképpen az idő jelentős része ment el referencia kergetéssel.
Az építés bontással kezdődött. Ahogy az az első képen látható, bőven felvett a készlet mindenféle lapocskát, drótdarabot és miegymást. Egyrészt a meglévő részletek átalakítása, másrészt újabbak kialakítása volt műsoron. Itt ugye elsősorban a kabinról beszélhetünk, de ezen kívül a leszálló fényszórókkal is volt dolog, nevezetesen ki kellett alakítani, majd jöhetett minden más. Motorimitáció, és egy kis törődés a futóművekkel, valamint a külső egyéb részleteivel, és lényegében a nehézségi rangsor is ez volt.
A fülkében kezelésre szorult a műszerfal. Műszerek helyének kifúrása, hátulra fekete lap ragasztása, majd lakk cseppek üvegimitációként. Egy feketére festett lapocska mint kijelző, és néhány kar, kapcsoló, talapzat. Lett még hevederezés, fejtámlák, illetve valamennyi részlet kialakítása a "kalaptartón".
Komoly kihívás elé állított a kiegyensúlyozás.
A makett rendkívül faroknehéz. Sajnos nem lett volna elég az orrot simán feltölteni horgászólommal, így is ült. Ki kellett marni a motortér falait marófejjel. Nyilván minél több műanyagot eltávolítok, annál több ólom fér be, de közben vigyázni kellett, hogy nehogy átlyukadjon az anyag. Színes műanyagnál ezt lehet látni, fény felé tartva egyre fehéredik, na de átlátszónál...
Ha viszont már úgyis belenyúltam a "motortérbe", kapott egy kis lemezt is, imitálandó a léghűtés terelőlemezét, egyúttal le is volt a gond arról, hogy különben be lehetett volna látni a kabinba. Ezen kívül, ahogy arra hozzászólásban pmheros emlékeztetett, a farkat is kimartam belül, amennyire csak lehetett, hogy pár milligrammot itt is nyerjek.
Ugrás a fényszórókra! először is a fészküket kellett kialakítani, természetesen még csak jelezni sem jelezte a gyártó, hogy hol is kellene lennie. A fészek kialakítása után átlátszó öntőkeret korongokat ragasztottam be reflektorként, előzőleg a hátukat ezüsttel "befoncsorozva". Utána jött a türelemjáték, átlátszó lapból az egészre az áramvonalazó borítás, plusz a fehér árnyékoló lap. Apránként, milliméterről milliméterre haladva ragasztottam be, nehogy megtörjön valahol. Végül bőven adtam neki pillanatragasztóból, egyrészt hogy kitömítse biztosan az illesztést, másrészt szilárdságot is adjon neki. Persze az egészet rendesen fel kell polírozni. Előtte megfelelően zsírtalanítani, nehogy kicsapódjon a ragasztó gőze, illetve meggyőződni róla, hogy eléggé átlátszóra szárad.
Aztán jött saját magam sanyargatásának következő állomása a napellenző függöny elkészítése volt. Egy kis drót kellett hozzá, alufólia, némi fehér alapozó, és egy jó adag türelem, hogy ne gyűrjem össze és hajítsam ki az ablakon az egészet.
A sárkány összeragasztása után a látható illesztési hibák javítása jött, majd alapozás, újabb javítások, alapozás, karcolgatás, pár panelvonal javítása változatos sorrendben, amíg elégedett nem lettem.
Aztán jöhettek kívülre az apróságok, mint fellépők, csűrő súlyok, pitot cső, antennák miegymás. Az építés során a fellépők természetesen többször le is törtek.
A végső, fehér alapozást követően először a sárga jelzőszínek kerültek fel, majd a somás tapasztalatok az "álca" festésével kapcsolatban.
Sajnos, mint mondtam, a gyári festésminta csak hozzávetőleges, így az árnyalatokat is szemre kellett keresni.
Festés közben aztán két eredményem is született. Először is, hogy inkább mégis ki kéne maszkolni a foltozást, nem szabad kézzel fújni. Másodszor pedig, a Gunze lila kupakos folyékony maszkolót ráhagyni az utókorra.
A fekete csillogásgátló sáv felfújása után jött a szokásos lakk, matrica, lakk, enameles átmosás, majd megint lakk réteg, és a végszerelés.
A matricáktól nem vártam sokat, ennek ellenére matricalágyítóra szépen reagáltak, nem sok gond volt ezzel a résszel.
A magam részéről ajánlom ezt a készletet mindenkinek, mert szerintem bármelyik repülő gyűjteményt feldobja, utángyártott matricát is bőven lehet találni.
|
|
P1080496
|
|
|
Kényszer cím
|
|
|
Kényszer cím
|
|
|
Kényszer cím
|
|
|
P1080397
|
|
|
P1080400
|
|
|
P1080405
|
|
|
P1080406
|
|
|
P1080408
|
|
|
P1080409
|
|
|
P1080410
|
|
|
P1080413
|
|
|
P1080414
|
|
|
P1080415
|
|
|
P1080416
|
|
|
P1080417
|
|
|
P1080481
|
|
|
P1080482
|
|
|
P1080484
|
|
|
P1080485
|
|
|
P1080488
|
|
|
P1080490
|
|
|
P1080510
|
|
|
P1080512
|
|
|
P1080513
|
|
|
P1080514
|
|
|
P1080516
|
|
|
P1080518
|
|
|
P1080520
|
|
|
P1080522
|
2019.07.23.
Utolsó módosítás: 2019.07.26.
Utolsó módosítás: 2019.07.26.