|
|
Szia Gáborom
Vasút közelébe az új és a régi épület is esetleg inkább raktár vagy üzem épület lehet ( csarnok szerkezetes ) az 1900-as évek első feléből vagy akár az 1800-as évek végéről . Anno ilyeneket építettek . Akkor pedig inkább víztorony lehetséges az a buzogány szerű kiszélesedés a karcsúbb törzs fölött . Kör alaprajzúnak tűnik a legfelső kijáró . ( Bizonyára csigalépcsős megoldás a víztárózón keresztül " csőben " a víznyomás miatt ) Kör alaprajz lefedése félgömb süveggel . Valószínű tényleg tűz észlelésére van a kijárat a tetőre .
( Ferencváros sarkában a Soroksári útról is láttam torony építményt 2000-22002-be a tetjén hasonló kijárattal . Az pedig akkor még Fégarmy fegyvergyárként rúgta a végnapjait és szintén az 1900-as évek elején környékén jött létre . )
Jó szerencsét ! Vörd písz . Lajos
u.i.:99% hogy nem megyek ma papát megnézni ;-) |
|
20240602_061535
|
Bunker? Nem gondolom, régi muszlin imatorony Kiskunhalason(?.?.?)
Tűztorony esetleg... de vagány! |
Sajnos ez a szlovéneknél is jellemző. Egyszer kipucolnak valamit, kiraknak táblát, aztán a természet lesz kedves tartani magát ehhez az állapothoz a továbbiakban. Kevéssé meglepő módon nem szokta.
Volt egy talán viszonylag könnyebben járható ösvény Cezsoca és a Zaprikraj fennsík között (utóbbin van egy szabadtéri múzeum, nagy olasz tábor maradványai). 10+ éve elvitte egy részét egy hegyomlás. Azóta sem voltak képesek megcsinálni. Ez azért kellemetlen, mert az osztrák-magyar ellátó Golobar-fennsíkot is onnan lenne egyszerűbb megközelíteni, ugyanis a másik oldalról baromi meredek, illetve így a Javorscek megkerülésével egy szép túrát lehetne megtenni.
Nagyjából annyi lett volna a feladat, hogy kialakítanak egy biztonságosan járható ösvényt, ami megkerüli az omlást vagy a Slatenik patak völgyében, vagy az omlás fölött. De nem. Láttam ott ugyan lelógni valami drótkötelet a semmibe, amin ha minden igaz a Locus szerint tovább lehetne menni, de életveszélyesnek tűnt, plusz semmi nem biztosított róla, hogy vissza tudunk ott mászni, ha a túlsó oldalon nem találjuk meg az utat a susnyásban.
És mivel ez kedvenc Humcicom mellett van, ami az egyik legjobban megfurkált hegy a környéken, viszont karbantartás hiánya miatt az egykori szabadtéri múzeum látogatása életveszélyes, az ilyesmit nem kockáztatjuk meg.
Ha valaki esetleg olvas a fenti hegyről valamelyik régebbi kiadványban vagy a neten, melegen ajánlom, hogy felejtse el. Egyrészt nagy valószínűséggel nem fog a Slatenik felől feltalálni (nekem sem mindig sikerült és akkor igen érdekes részekre lehet eljutni, ahonnan baromi nagyot lehet esni), másrészt lehet, hogy a másik oldalon az egykor kiépített részek leszakadnak húsz év után alatta. Már, ha megtalálja a totálisan benőtt ösvényt. Ezért is marha nagy kár, érdekes helyszín. |
|
|
Zsuzsanna-vonal eml...
|
|
Zsuzsanna-vonal eml...
|
|
Zsuzsanna-vonal eml...
|
|
Zsuzsanna-vonal eml...
|
|
Információk a vé...
|
|
Információk a vé...
|
|
Információk a vé...
|
|
Információk a vé...
|
A celldömölki makettverseny után volt alkalmam megnézni a közelben a Zsuzsanna-vonal egy megmaradt részletét, illetve az ott kialakított emlékhelyet. Sajnos ahogy elnézem, már nem sokáig lesz látható.
A többszintű védelmi rendszer kiépítését 1944 júliusában kezdték el a Dunántúlon. Német és magyar műszakiak, munkaszolgálatosok, valamint hadifoglyok dolgoztak rajta. (Egyébként a egy kilométerre volt egy hadifogolytábor is, igaz, I. világháborús.)
A Zsuzsanna-vonal a Rába mentén állt volna fel, de nem fejezték be. A főbb pontok Győr, Mórichida, Rábaszentandrás, Sárvár, Rábahídvég és Körmend voltak. A munka '44 szeptemberében kezdődött, de '45. március 25. és 29. között a szovjet csapatok menetből áttörték.
Az emlékhely nincs messze az országúttól. Sárvárt Hegyközségen át elhagyva, a körforgalom után 500 métert kell megtenni Sitke irányába, majd az út mentén kihelyezett táblánál betérni az erdőbe. |
Igen, a Google térképen valami olyasmiket mondanak, hogy időszakos kiállítások vannak benne. Persze ettől még lehet, hogy végleg áthelyezik a redipugliait, de ott tavaly komolynak tűnő munkálatok voltak, a parkolóból fel sem lehetett menni az épülethez.
Lehet, hogy változtatnak valamit és addig van ot ideiglenesen, mert azért Redipugliához a III. Hadseregnek több köze van, mint Aquileához. |
Igen. A sarkon lévő épület az. A falán az utcakép szerint a 2018-as kiállítás képei (szoborfejek) láthatók. |
Gondolom, hogy az utcaképen az lenne a portál az étterem után, a sarokházon. |
Köszönöm.
Nagyon nem örülök neki, bár lehet, egyszer megnézem. Redipugliában soha nem volt probléma a parkolással, ezzel szemben egy városnál ez mindig gond, azért is fizetni kell. Néha botrányosan sokat (l. Budapest jelentős része). Különösen, ha sikerül tilosban parkolni. :(
Aquileát sajnos már láttuk, nem nagyon érezném szükségét, hogy ismételten meglátogassam. Redipugliát szeretem, jó sétálgatni az emlékparkban, utána meginni egy capuccinot a kávézóban és elkölteni egy rakás pénzt könyvre vagy emléktárgyra (onnan van a K.u.K. hágóvasam, meg néhány könyv remek képanyaggal). |
Aquileaban a bazilika mellett (via Popone Patriarca) a Palazzo Meizlik épületében van. Sajnos az utcaképet nem frissítették, így azon nem látható a hadimúzeum portálja.
https://udineoggi.news/2023/05/12/a-palazzo-meizlik-di-aquileia-memorie-di-pace-e-di-guerra/ |
|
Fedezék a Ferencvá...
|
|
Fedezék a Ferencvá...
|
Ezt a fedezéket is régóta sasoltam, mert látszik a Hungária körútról. A ferencvárosi villamos kocsiszín irodaépületének sarkára építették. |
Ezen én is gondolkoztam, de mivel nekünk már sok újat nem mutatna, szerintem kihagyjuk és mászkálunk magunknak.
Egyes képekből kiindulva nem most voltál arra, mert a III. Hadsereg múzeuma Redipugliában a Covid miatt bezárt és azóta sem nyitott újra. Állítólag Aquileába telepítették át, de ezt még nem ellenőriztem. Tavaly viszont már a kávézó is zárva volt , építkeztek ott nagyon valamit. Pedig ott néha nagyon jó könyvek szoktak lenni mint múzeumshop. |
|
Pár éve én is jártam ott egy szervezett túra keretében:
http://dani.belse.hu/dani/privat/150720isonzoexpressz/ |
Egyáltalán nem OFF, a magyar tematikát a fő iránynak jelöltem meg, de nem kizárólagosnak. Az Isonzó-front meg egyenesen ON. Jóhetnek azok a képek, én is fogok majd hozni képeket onnan. |
|
zsákok
|
Mivel említettem az Isonzó-frontot. Rengeteg képem van róla, minthogy lassan 20 éve járunk oda minden évben.
Nem akarom totál szétoffolni a topikot, bár ennek azért nyilván lenne magyar jelentősége Ezért ideteszek érdekességként egy képet. Olasz cementes zsákok maradványa egy kavernában a Vodicén (Görz környéke). |
Klassz! Ezt is megnézném egyszer. |
Ez szép. A sertések preparátumok voltak, vagy fröccsöntöttek? |
Oké, én fejben már úgyis elnapoltam, majd újragondoljuk június közepe táján. |
|
Mekett, a holnap biztosan nem jó nekem, hacsak nem akarsz lehozni a hátadon. :(
Maradjunk a jövő hónapban. Köszi! |
Látszólag ő járt ott, ahol mi nem. Akkor valószínűleg ide visznek el a vezetett túra keretében, pár euróval többért. Ha még eljutunk oda, lehet, hogy benevezünk rá. Maastricht úgyis kimaradt.
Nem az ár volt a lényeg, hanem hogy fél órányira onnan van egy bánya, amit meg akartunk nézni, de lemaradtunk a végén róla, mert az utolsó csoport tele volt és az erőd időigényes. |
|
|
|
Mark IV
|
Szívesen. Az általunk felkeresettek közül még a legkisebb múzeum is legalább egy óra volt (ez a Hill 62, ahol Ypres környékén az utolsó megmaradt árkok vannak, a nagyját ugyanis beszántották), a többi lényegesen több. De eszméletlenül jó múzeumaik vannak. Brüsszelben a Hadtörténeti minimum öt óra - még jórészt oldschool, rengeteg tárggyal.
Ide offtopic, de van egy ilyen is - mivel éppen I. VH-s korszakomat élem, nekem nagyon bejött. :) |
Nagyon jó a beszámoló, köszönjük. Néhány éve én is elkeveredtem Maastrichtba, de csak egy villámlátogatást tettünk az erődnél. |
Oostende északi részén is vannak bunkerek, azt is megnézted? |
Nagyon szívesen. Egyébként meglepően kicsi csapatszállítóhoz képest. |
|
|
|
Ahogy elnézem, nem annyira működik az átnevezett fájlok esetén az, hogy ne egy néven tegye fel őket. Tehát akkor az előzőhöz kiegészítésként:
A 102 fokos lépcsőig OK. Aztán sorrendben a következőket látjuk:
a kazamatarendszer egy részlete, a központi fűtés kazánja, valami létfentartó-gép (talán generátor), a kapuban lévő ágyú, a Maastricht 1 bunker berobbantott lőszerliftje, a berobbantott ajtó, a halottas-kamra, kórház, tábori lelkész, műtő.
Aztán a dombtetőn oda szálltak le a németek a gépeikkel, a központi páncélkupola a Maastricht 2 bunker tetejéről annak megfigyelő kupolájával, a németek által propagandacélra "átalakított" bunker, "Vise 2" bunker, "Mi Sud" bunker eredeti sérülésekkel, a deszantosok dioráma után a német virotlázó másolatáról két kép.
Végül civilek a pincében. |
Frankó! A DFS-230-ról nincs esetleg még fotód, Gabusch? |
|
Eban-Emael
|
|
Az erőd bejárata
|
|
Tábla a bejáratná...
|
|
Az erőd a felszí...
|
|
Metszeti rajz
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
102 fokos lépcs
|
|
Ide szálltak le a n...
|
|
A központi páncé...
|
|
A központi páncé...
|
|
A központi páncé...
|
|
A központi páncé...
|
|
Német deszantosok
|
|
Német deszantosok
|
|
Német deszantosok
|
|
Civil pince
|
Az Eben-Emael erőd. Maga az erőd voltaképpen egy dombba fúrt/épített kazamata-rendszer, amelyet a felszínen ágyúk és géppuskák elhelyezésére szolgáló bunkerek egészítenek ki. Érdemes megnézni a bejáratnál elhelyezett táblát, amely szerint a pénztár és egyéb létesítmények 200m-rel beljebb találhatók. Már előtte is van néhány berendezett helyiség, tehát ha valakinek nincs több órája, hogy megnézze az erődöt, akkor ingyen elmehet odáig, illetve a tetején körbenézheti a bunkereket, ez kb. egy-másfél órás program. Egyébként az ágyúkat kezelő dioráma a kapuban van, tehát ezt is meg lehet nézni még ingyen. Az erőd alsó részén még működik az 1934-ben kiépített központi fűtés, a felső szinten viszont meglehetősen hideg van, célszerűen ennek megfelelően kell öltözni.
A bunkerek jelentős része csak belülről érhető el ahogy néztem (bemenni egyikbe sem lehet), talán vezetett túra esetén elvisznek valamelyikbe, de mi azon nem voltunk. Egyébként sem vagyok benne biztos, hogy az 50 kilós kumulatív lövedékek után biztonságosan megközelíthetők, a Maastricht 1 nevű bunker lőszerliftjéről és mellette az utána berobbantott ajtóról tettem fel képet. Ha jól értettem a futtában elolvasott szöveget, akkor az ajtó berobbantása után adták fel az erődöt, mert a folyosórendszerben terjedő lökéshullám kicsit megviselte őket. Az 50 kilós töltetről egyébként azt mondta ott egy dolgozó, hogy átlagos vasúti szerelvényhez elég fél kiló is. A deszantosokat ábrázoló diorámán a földön az a félgömb volt egy ilyen, hogy a méretét lehessen látni. Számomra meglepően kicsinek tűnt.
A bejárattól 260m-re lévő bunker sérüléseit az erőd bevétele után csinálták a németek propagandacélokból, a "Mi Sud" sérülései eredetiek.
A halottas kamra az erődben elhunytaknak állít emléket, a fényképüket egy monitor mutatja.
A civilek úgy kerülnek a képbe, hogy az erőd elfoglalása közben a felmentések meghiúsítására komoly bombázást is végzett a Luftwaffe, ezért a harcokban elesett katonák számának többszörösét tették ki a civil áldozatok. |
Köszönöm szépen. Június 19. előtt jó nekem vagy júli 1. után.
A képeket kiválogatom. |
Akkor jobbulást, majd június második felétől tudok visszatérni rá.
A képek meg jöhetnek, naná, teljesen témába vágnak! A Kárpát-medence a lényeg, de nem kizárólagos. Csak annyi javaslatom van, hogy érdemes tematikusan csoportosítani a képeket (pl. az Eben-Emael és az Atlanti-fal külön kommentbe). |
Nekem nem jó, mert teljesen szétment valamitől a jobb lábam, nagyjából száz métert tudok ordítás nélkül megtenni. Marhára remélem, hogy azért rendbe fog jönni orvos nélkül is és csak az elmúlt hetek folyamatos tötymörgése tett be neki, nem valami komolyabb dolog. Elszoktam tőle, rondán meghíztam, illetve szilárd burkolaton sosem bírtam 6-8 órát naponta. Erdőben, hegyen, az más, ott nem volt eddig még gondom.
Szerdán kénytelen leszek füvet kaszálni, ha esetleg rendbe jönne tőle/addig, írok.
Van pár képem az Atlanti-falról, meg az Eben-Emaelről, ott is tötymörögtem. Marha messze van a Kárpát-medencétől, de betehetek pár képet, ha érdeklődésre tarthat számot. |
Úgy néz ki, csütörtökön fel tudnék szaladni a Petőfi-pihenőhöz. Ha neked is jó, nekem egész nap megfelel. |
Én az Isonzó-frontot kedvelem állásilag. Mondjuk nem itt van, de nagyon szép hely. :) |
Fémkeresős (akkor még nagyon szürke zóna volt ez a dolog) havertól hallottam róluk anno - nem is talált ott semmit- aztán elmentem a kutyával sétálni arra egyszer. A vadásztársaság alkalmazottja kevéssé örült neki, de akkor még nem volt kerítés. :)
Lehet, hogy ahogy mozgott a front, ástak oda valami védelmi rendszert, amit aztán már nem volt módjuk használni.
Van néhány árok a Csákvár-Oroszlány út Vérteskozmai elágazásánál a V-ben, de csak azért nem érdemes odamenni. Viszont a bányamúzeum tök jó, aztán ha már az ember úgyis arra jár, esetleg érdemes ránézni (annyira nem. |
|
Attila-vonal térké...
|
Érdekes, pont oda nem is jelöl a térkép védműveket, persze ez nem kizáró ok. Bár kicsit elnagyolt a térkép, de kicsivel délebbre jelöl gyalogsági állásrendszereket. |
20 éve még a Gödöllő-Valkó út mellett is voltak csodás árkok, meg tankcsapda feljebb, de az valami vadászterület, ahogy nézem a StreetView-n, el is kerítették. De egyes árkoknak elvben látszani kéne az útról is. |
|
|
Most már lehet, hogy addig én sem jutok el oda, szóval megpróbálhatjuk! |
Sok sikert!
Én most nem érek rá kb. május közepéig, de elvileg megoldható, hogy egyszer felmenjünk együtt, hátha megtalálom. :)
A nejem úgyis feszt csesztet, hogy menjünk valahova. |
Kösz, ez sokat segít! Azért ha kicsit jobb idő lesz, felszaladok majd, hogy ilyen szemmel is körülnézzek ott. |
|
Kő-hegy1
|
|
Kő-hegy2
|
Lementettem képernyőről az ominózus részletet, mert újabban másképpen nem lehet sajnos.
Az első képen a Czibulka a jobb felső sarokban van, a többit ráírtam.
A második képen az állást karikáztam be. Lehet, hogy most amellett megy el az út, nem ott, ahol az első képen jelöltem, mert az meg a második alján kb. kivehetetlen.
Az álláson teljesen jól látszik, hogy mindegyiknek része volt egy rámpa, amin a löveget lehetett beletolni.
Annyi módosítás az előző (723558) szöveghez, hogy a raktár nem a tóval van kb. egyvonalban horizontálisan, hanem egy kisebb, pláne időszakos tóhoz, ami a Czibulka előtti mélyedésben van - gondolom, mostanság már - nagyon ritkán. Talán még megvan a nagy fa, az alatt volt régebben. De amióta nem járok fel havonta legalább egyszer (azaz kb. 35 éve), nem tudom, mert nem figyeltem.
Ha valakit nagyon érdekel (nem ér annyit), akkor talán úgy lehet megtalálni, hogy a Petőfi-pihenőből tovább kell menni lefelé a hegyről kb. 50-100 métert. Ahol az ember kiér a fák alól, jobbra az úttól 15-20 méteren belül kell keresni egy kb. 50cm-es földhányást (ez az alap). Közelebb érve látszik, hogy a bal sarka hiányzik és beton, a teteje meg lapos és viszonylag kevés növényzet van rajta. Az átellenes jobb sarkánál kell bemenni az erdőbe olyan 50 métert, balra egy villanyoszlop csokor négy darab betontámasztéka látszik (az oszlopok sehol), előttünk meg két kb. 2m átmérőjű kráter. Az egyikben tavaly volt valami lavór. Kissé jobbra a talaj kb. 2m magasra megy fel, annak a tetején van a sánc, ha a közepét valaki kicsit megássa, valószínűleg pár centi után eléri a betont, de semmit nem fog találni.
Fémkeresés abszolút felesleges, ha valaki ilyenre adná a fejét. A környéken már a '60-as évek elejétől voltak hétvégi telkek, a tulajdonosok begyűjtötték a látható vasakat, mert pl. remek kolompot lehetett a hüvelyekből csinálni seregélyriasztás céljára. Meg padlóvázát. Harcok nem voltak, nyilván amit értékesnek ítéltek (fegyverzet) azt elvitték, a házat - ha nem valami sátor volt - lebontották, a raktárat meg az egyszerűség kedvéért felrobbantották. Én amit véletlenül találtam, egy dekoratív, szétrobbant, kissé csavarodott hüvelyt, az a sziklák alatt volt és valamikor a '70-es évek vége felé. |
Pár hete, a veszprémi vár alatt sétálva bukkantam erre az egykori óvóhelyre. A bejárati rács zárva, de ennyire belátni.