Pintér György - Múzeumi krimik
Nos, hogy is kezdjem?
Nehéz eset, mivel, mint mindenki tudja ez az év legjobban várt, legnagyobb, leglátogatottabb makett versenye. S mint az eddigi idei, valamint az elmúlt évek visszajelzései mutatják, méltán kijelenthetjük, hogy Európa legnagyobb rendezvénye a vinyl szerelmeseinek.
Péntek délutáni érkezésünk szó szerint ’viharosra” sikeredett. De ez nem jelentett akadályt abban, hogy elfoglaljuk helyünket a regisztrációs pultnál. Némi megbeszélés után 15:00-kor elindítottuk a nevezést, majd este fél kilenckor le is zártuk, jelezve az akkor érkezőknek, hogy szombaton folyt.köv. A délután folyamán több mint 300 makett lett benevezve. Ez már akkor előre vetítette a másnapi rohamot. Este a sátras partyt mi kihagytuk, de a többiek elbeszélése alapján igazán jó hangulat lehetett. Szombat reggel aztán beindult a nagyüzem. A kezdeti zökkenők elhárítása után már folyamatosan tudtuk mindenki adatait felvenni, a nevezési lapokat nyomtatni, karszalagokat kiosztani. Délre lényegében el is fogytak a nevezők, majd egy órakor lezártuk a rendszert.
Az összesítés után kiderült, hogy 20 ország 641 versenyzője 1362 makettel nevezett 47 kategóriában. Azt hiszem, ezek a számok önmagukért beszélnek.
Ekkor végre mi is nekiállhattunk körbenézni a két épületben valamint a szabadtéren, ahogy Tóth Gabi mondotta igen találóan egy érdeklődőnek „a statikus és a dinamikus részeken”.
Annak, aki nem volt ott a helyszínen, igazából nehéz leírni, amit láthattunk. Makettek mindenfelé. Tömeg, tömeg és még mindig tömeg. A börze épületébe szinte belépni sem lehet. Odabent árusok és áruk tömkelege. Az épület mögött a parkolóban, az egykori MN „veterán” harcjárművei szépen megfértek a modern kor airsoft fegyvereivel. Az út mellett a bejáratnál két acélszörny vigyázott a rendre. Eddig is tudhattuk, hogy a Tigris méltán vált elrettentővé, ám így testközelből valóban tiszteletet parancsoló.
Az egyetem udvarára belépve, kürtöskalácsos, lángossütő, lacikonyha és egy hatalmas sörsátor fogadja portékáival a megfáradt, éhező, szomjazó látogatókat, versenyzőket.
Visszatérve a főépületbe, még mindig tömeg. Az emeleten lévő teremben elkezdődtek a bemutató makettezések. Sokan, sokat tanulhattak az előadóktól. A szervezők igencsak széles témakörben kérték fel a résztvevőket tudományuk bemutatására.
Este a szálláson lévő étteremben, vacsora közben végre át tudtuk beszélni az aznapi élményeket, másnapi teendőket.
Vasárnap megengedhettünk magunknak némi lazsálást reggel, ezért csak délelőtt mentünk vissza az Egyetemhez. Nem mondhatnám, hogy nyugodtabb légkör fogadott, mint szombaton. Továbbra is rengeteg érdeklődő látogatott ki a versenyre.
Délután 15:00-kor elkezdődött az eredményhirdetés. Mondhatom, ilyen jó hangulatot eddig sehol sem láttam. A díjazottak színpadra hívásakor a klubtagok, barátok, ismerősök hatalmas ovációja fogadta az érintettet.
Mikor minden díj, emléktárgy kiosztásra került, lezárult a 2009. évi Mosonmagyaróvári Makettverseny.
Véleményem szerint, móvár ismét hű volt hírnevéhez, köszönhető ez a szervező gárda odaadó munkájának. Remélem így marad még nagyon sokáig!
Egyetlen apró észrevételem lenne az egészhez mindössze!
Hiányoltam, hogy a megújult szervezőgárda tagjait sajnálatos módon senki nem köszöntötte az átadón. Kijárna nekik is!
Üdv:Hara István „Elektrolakatos”
Nehéz eset, mivel, mint mindenki tudja ez az év legjobban várt, legnagyobb, leglátogatottabb makett versenye. S mint az eddigi idei, valamint az elmúlt évek visszajelzései mutatják, méltán kijelenthetjük, hogy Európa legnagyobb rendezvénye a vinyl szerelmeseinek.
Péntek délutáni érkezésünk szó szerint ’viharosra” sikeredett. De ez nem jelentett akadályt abban, hogy elfoglaljuk helyünket a regisztrációs pultnál. Némi megbeszélés után 15:00-kor elindítottuk a nevezést, majd este fél kilenckor le is zártuk, jelezve az akkor érkezőknek, hogy szombaton folyt.köv. A délután folyamán több mint 300 makett lett benevezve. Ez már akkor előre vetítette a másnapi rohamot. Este a sátras partyt mi kihagytuk, de a többiek elbeszélése alapján igazán jó hangulat lehetett. Szombat reggel aztán beindult a nagyüzem. A kezdeti zökkenők elhárítása után már folyamatosan tudtuk mindenki adatait felvenni, a nevezési lapokat nyomtatni, karszalagokat kiosztani. Délre lényegében el is fogytak a nevezők, majd egy órakor lezártuk a rendszert.
Az összesítés után kiderült, hogy 20 ország 641 versenyzője 1362 makettel nevezett 47 kategóriában. Azt hiszem, ezek a számok önmagukért beszélnek.
Ekkor végre mi is nekiállhattunk körbenézni a két épületben valamint a szabadtéren, ahogy Tóth Gabi mondotta igen találóan egy érdeklődőnek „a statikus és a dinamikus részeken”.
Annak, aki nem volt ott a helyszínen, igazából nehéz leírni, amit láthattunk. Makettek mindenfelé. Tömeg, tömeg és még mindig tömeg. A börze épületébe szinte belépni sem lehet. Odabent árusok és áruk tömkelege. Az épület mögött a parkolóban, az egykori MN „veterán” harcjárművei szépen megfértek a modern kor airsoft fegyvereivel. Az út mellett a bejáratnál két acélszörny vigyázott a rendre. Eddig is tudhattuk, hogy a Tigris méltán vált elrettentővé, ám így testközelből valóban tiszteletet parancsoló.
Az egyetem udvarára belépve, kürtöskalácsos, lángossütő, lacikonyha és egy hatalmas sörsátor fogadja portékáival a megfáradt, éhező, szomjazó látogatókat, versenyzőket.
Visszatérve a főépületbe, még mindig tömeg. Az emeleten lévő teremben elkezdődtek a bemutató makettezések. Sokan, sokat tanulhattak az előadóktól. A szervezők igencsak széles témakörben kérték fel a résztvevőket tudományuk bemutatására.
Este a szálláson lévő étteremben, vacsora közben végre át tudtuk beszélni az aznapi élményeket, másnapi teendőket.
Vasárnap megengedhettünk magunknak némi lazsálást reggel, ezért csak délelőtt mentünk vissza az Egyetemhez. Nem mondhatnám, hogy nyugodtabb légkör fogadott, mint szombaton. Továbbra is rengeteg érdeklődő látogatott ki a versenyre.
Délután 15:00-kor elkezdődött az eredményhirdetés. Mondhatom, ilyen jó hangulatot eddig sehol sem láttam. A díjazottak színpadra hívásakor a klubtagok, barátok, ismerősök hatalmas ovációja fogadta az érintettet.
Mikor minden díj, emléktárgy kiosztásra került, lezárult a 2009. évi Mosonmagyaróvári Makettverseny.
Véleményem szerint, móvár ismét hű volt hírnevéhez, köszönhető ez a szervező gárda odaadó munkájának. Remélem így marad még nagyon sokáig!
Egyetlen apró észrevételem lenne az egészhez mindössze!
Hiányoltam, hogy a megújult szervezőgárda tagjait sajnálatos módon senki nem köszöntötte az átadón. Kijárna nekik is!
Üdv:Hara István „Elektrolakatos”
|
|
Hoppá...ez a kezemben maradt!
|
|
|
Most mit ír ez itt nekem?
|
|
|
Szerinted is építsük tovább Lacusnak?
|
|
|
MOK asztal
|
|
|
Jól látod...ez csak víz!
|
|
|
..és akkor egy bal könyököst kapott tőlem az a Noris...
|
|
|
Ez a fránya szénanátha.
|
|
|
Nem is magamnak veszem...
|
|
|
Elégedett vagyok!
|
|
|
Már csak a maradék van!
|
|
|
Acélszörny!
|
|
|
Két szörny!
|
|
|
Már megint szerel!
|
|
|
Megfáradt Parancsnok!
|
|
|
Ööööö...izé....hát....
|
|
|
Most mit nézel kiscsóka?
|
|
|
Éhes társaság!
|
|
|
Éljenek a Dánok!
|
|
|
Mosolyogni tessék!
|
|
|
Képzeljétek, elforgatható a kijelző!
|
|
|
Ez már sosem lesz kész!
|
|
|
Zárókép!
|
2009.04.20.
Utolsó módosítás: 2010.06.09.
Utolsó módosítás: 2010.06.09.