Titanic roncs
Academy átalakítás, 1:400
Hogyan készítettem a Titanicból roncsot?
Már jó ideje rajongója vagyok a Titanicnak a hajónak, de elsősorban a roncs és annak utóélete érdekel. A James Cameron film bemutatása körüli időkben láttam egy fotót a filmben használt hatalmas roncs makettről, amivel a mélytengeri felvételek egy részét forgatták és később összevágták az igaziakkal, megjegyzem profi módon. Ekkor gondoltam rá, hogy ezt kisebben én is meg tudnám csinálni. Vettem a tavalyi Pecsa makettkiállításon egy 1:400-as makettet az Academytől. Hibátlan Titanic-verziót szinte lehetetlen lenne építeni belőle, de roncsalapnak kiváló. Először is belekezdtem az anyaggyűjtésbe, mivel régi rajongó vagyok, összegyült az évek során néhány videófilm és könyv a hajóról. A videók roncssal kapcsolatos részeit átnéztem és a használható részeket kifotóztam a TV képernyőről, kb 50 db lett. Átlapoztam az albumokat is és kifénymásoltam színesben a roncsfotókat, ami nem volt túl sok. Alapul a Szemtanú sorozat Titanic c. könyvében található roncsmakettfotót tekintettem, igaz ez sem túl részletes.
Ennyi hátéranyaggal felvértezve nekiálltam lepusztítani a dobozból előszedett csili-vili kitet. Mivel a roncs kettétört és én csak az elejével - a nagyobb résszel - akartam foglalkozni, elsőnek a két félben egybeöntött hajótest alját a roncs eredeti törésvonala magasságában - kis ráhagyással - egy kézifűrésszel jó durván kettévágtam. Az igazi roncs tatrésze messze fekszik az elejétől, még 1:400-ban is bő fél méterre esne tőle, ezért kihagytam a kompozícióból. A tatról amúgy is igen kevés fotó lelhető fel, talán mert nagyon rossz állapotban maradt meg, így sajnos a gyönyörű hajócsavarok felhasználásáról is le kellett mondanom...
Ezek után elvágtam a fedélzet alaplapját is a hajótestnek megfelelő hosszra, a rákerülő felépítményekkel együtt. A valódi hajóroncs nem elég, hogy kettétört, de a nagy sebességű fenékhez csapódáskor még meg is roppant kb. a közepén, ezzel egy darabon felnyitva az oldalát, a hajótest mindkét felén. Ezt a maketten úgy értem el, hogy kétoldalt átvágtam egy darabon a hajótestet vízszintesen, majd hőpisztollyal melegítve megtörtem, ezáltal a vágások a hajlításnak megfelelően mindkét oldalon kinyíltak, akár az igazi roncson. A fedélzeti szinteket is hasonlóan bevágásokkal és hőpisztollyal alakítottam összerogyott formájúra. A háromszögletű első fedélzet és az orr maradhat az eredeti formájú. Itt annyit változtattam, hogy a gyári korlátsort levágtam, mert túl ormótlan volt és húzott szálból készült oszlopokkal és cérnával újraépítettem. A fotóknak megfelelően az orrban lévő horgonydarut kifordítottam a rakodónyílás fedeleket pedig fel sem raktam, hiszen ezek leestek a süllyedés közben. A két iker rakodódarut összefordítottam és kissé ferdén rögzítettem. Az első árbocot ferdén rádöntöttem a parancsnoki hídra, amit jelentősen le is romboltam a felépítményeivel együtt. A teljes felső fedélzetet letaroltam és beszakítottam itt-ott. A hajótest közepébe egy nagy függőleges repedést vágtam, ami a test feléig lefut. A két első kéménynek csak az alapja látszik, hiszen ezek is már jóval korábban letörtek a hajóról, amikor még a felszínen megdőlt. A fedélzet és a megtört törzs persze nem illesztehető össze hézagmenetesen így széthajtogatva, a réseket vékony papírral ragasztottam be. Ugyancsak papírból építettem meg a hajótest leszakadt hátulját is, ügyelve arra, hogy a makett belsejébe sehol ne lehessen belelátni! A test sok szintből álló kersztmetszetét gyűrött papirfecnikből alakítottam ki, létrehozva a különböző emeleti szinteket, amelyek némelyike egymásra szakadt a fenékre érkezéskor. A méretarány tartására főleg itt kellett ügyelnem! Mivel a roncs szinte a feléig az iszapban fekszik, ezért körben az aljából levágtam néhány centit, ami amúgy sem látszik, ezzel adva a makettnek egy sík felfekvést is az alapra. Kész a forma, jöhet a festés!
Először az egészet lefújtam Tikkurila vízbázisú falfestékkel, egy rozsdabarna színnel. Majd egy sötétebb árnyalattal nagyon vastagon elkezdtem a rozsdafolyásokat felrakni a hajótest két oldalára. A valóságban az egész roncs tele van ezekkel a cseppkőszerű képződményekkel, amiket nem egyszerű 1:400-ban létrehozni! A fedélzetet és a felépítményromokat is átkentem jó vastagon, eltompítva az éleket, eltűntetve pl. a fedélzet padlómintázatát, mintha iszap borítaná. Száradás után híg barnával és feketével befolyattam a negatív részeket, majd egy tojáshéjszínnel finoman szárazecsteletem, kiemelve a plasztikát. Ezzel még nem volt vége a felületkezelésnek. Egy nap száradás után fogtam a Proxxon fúrógépemet és egy kis marófejjel elkezdtem függőleges árkokat marni a hajótestre korábban felhordott Tikkurila festékbe, így téve teljesen életszerűvé a rozsdafolyásokat. Ezt a műveletet a teljes hajótesten meg kell csinálni nemcsak az oldalakon, szinte a teljes felületet a maróval ki kell rojtozni! Néhány helyen áttörtem a papírrészeket, mintha beszakadtak volna, végül az eltömődött hajóablakokat kifúrtam. Fém vágókoronggal az éleket vettem kezelésbe, a lapokra széteső acéllemez peremét kiválóan lehetett imitálni ezzel a módszerrel. Egy újabb világos szárazecseteléssel lett vége a festésnek.
A hajóroncs-makettet egy aránylag nagy mdf lemezre ragasztottam, mert így jobban érzékelhető a tengerfenék sivár ürességéből kiemelkedő magányos roncs. Az aljzat közönséges plasztilinből készült, a hajóorr előtt kissé felpúpozva. Az alapot is átfestettem szürkével, iszapszerűre, aztán összedolgoztam a roncs oldalát az alappal. A valóságban hatalmas roncsmező övezi a hajótestet ami a süllyedéskor kihullot törmelékből, használati tárgyakból stb. áll, amelyek nagy területen szétszóródtak a fenéken. Ennek egy részét a maketten meg szerettem volna mutatni. Mindenféle apró alkatrészt szétszórtam a hajó körül, főleg a hátsó törés mögött, ügyelve a méretarányra. Egy nagyobb darab oldalborítást is elhelyeztem itt kellően meghajlítva. Még egy kis rozsdafújás következett és kész a Titanic roncsmakett!
A Titanic névtáblát a készletből vett biliaranyszínűből csináltam, fúróval szétrombolva és jelentősen leantikolva. Maga a hajótest összerakása és lepusztítása nem sok idő, de amíg a rozsdás felület kívánt plasztikája a maróval kialakul, az elég időigényes, de hát ez a szép a makettezésben többek közt, nem?
További makettjeim fotói megtalálhatók a www.miket.hu c. oldalon, legközelebb a december eleji Stefánia makettkiállításon leszek látható három újabb makettel, majd meglátjátok!
VIDEÓK:
- Titanic, James Cameron, (1998). Az elején van néhány jó snitt a roncsról. Vigyázat, egy része a roncsmakettről készült, nem az eredeti hajóról!
- A Titanic titka, National Geographic Video (1986), 60 perc. Bob Ballardról szól az őskor, néhány jó roncsképpel.
- Titanic, expedíció a mélységbe, Discovery Channel (1996). Jó sztori: ki akarnak emelni egy nagy darabot az oldalából, ami majdnem sikerül is, de végül elszakad a kötél és az egész visszazuhan a fenékre, ennyi.
- Titanic, az igaz történet, (1998), USA, 90 perc
- A Titanic titkai, National Geographic Channel, 60 perc
KÖNYVEK:
- Titanic, Szemtanú, 2001. Az egész nagyon jó, gazdag képanyag, ebben van az a roncsmakettfotó, amit alapul vettem az építéskor.
- A Titanic, Geoff Tiballs, 1998. A végén néhány szép roncsfotó.
- Die Titanic im Detail, Tom McCluskie, 1998, német. Az építés a kezdetektől a vízrebocsátásig, tervrajzok, rengeteg sosem látott fotó az Olympicról is!
- Browne atya Titanic albuma, 1998. Inkább érdekes, mint hasznos az egyetlen időben leszálló utas fotóalbuma, az összes hiteles fotó a Titanicról együtt.
- A mélység kísértetei, Don Lynch, Ken Marschall, 2003. Most jelent meg! Rengeteg színes fotó csak a roncsról, kívül-belül, rekonstrukciókkal, ilyen volt - ilyen lett, stb. Sajnos ez még nem jelent meg akkor, amikor a makett készült, de nagyot így sem tévedtem! Ken Marschall csodás festményei a roncsról és a süllyedésről!
Mike Tamás
2003.10.29.
|